Élet a babával

Amikor a kicsink megbetegszik, szokásos napirendünk fenekestől felfordul.
Az alábbi tanácsok megkönnyítik a pici betegségeinek felismerését és kezelését.
Remélhetőleg nagyon keveset lesz szükségünk a gyors segítségre, hiszen a helyesen táplált, odafigyelve nevelt gyermek keveset lesz beteg.

Szervezetünknek különböző mennyiségben van szüksége D vitaminra, annak függvényében, hogy hány évesek vagyunk, és van e valamilyen krónikus betegségünk. A táplálékkal bevitt és a napsugárzás hatására a bőrben keletkező D vitamin általában felnőtt korban elegendő, főleg ha tejben, tojásban, vajban, halban gazdag az étrendünk.

Gyorsan növekvő szervezet fokozottan igényli a D vitamint. Amennyiben nem kapja meg, angolkór alakul ki, jellegzetes kocka fejjel, koponyán, tarkótájon pingpong labdaszerű csontelvékonyodással, mellkasi deformitással, x lábbal, fokozott izzadási hajlammal, pókhassal, laza ízületekkel, székletszorulással, gyakori légúti fertőzéssel, esetleg törpe növéssel.

Megelőzésben a kellően változatos D vitaminban gazdag étrend, friss levegőn tartózkodás, szűrt napfény kihasználása, a D vitamin szintézishez.

Csecsemőknek legalább 1 éves korig folyamatos D vitamin profilaxis, az orvos által meghatározott mennyiségben. Ez heti 6-12 csepp közötti mennyiséget jelent, 1 éves kor után is egyénre szabva kell meghatározni.

A D vitamin túladagolás étvágytalanságot, hányást, fejlődés megállást, vese elváltozásokat, mészlerakódást okozhat.

Gyermekünk egészsége érdekében szoros, rendszeres kapcsolatot tartsunk fenn gyermekorvosunkkal, aki tanácsaival biztosítja a legideálisabb D vitamin bevitelt.

Gyakorló orvosként naponta találkozom a testvér érkezés problémájával. Nincs ideális korkülönbség két gyermek között. A nagyon gyorsan pl. 1,5 – 2 évvel egymás után születők nagy megpróbáltatást jelentenek az édesanyának. Van két önállótlan, pelenkás vagy éppen szobatisztaságra szokó, enni önállóan nem tudó, nagy anyai odafigyelést igénylő gyermeke. Ha több idő telik el a két szülés között az édesanya évei is telnek, amíg huszonévesen könnyen vesszük az éjszakai felkeléseket, harminc éven túl önmagában ez is megterhelő lehet. Természetes, hogy kárpótol kicsink első mosolya, és minden egyes új tevékenység, amit jelenlétünkben sajátít el. Remek érzés, amikor nagyobb gyermekünk átöleli lábunkat, felnéz ránk és közli, anya én nagyon szeretlek téged.

A féltékenység kisebb nagyobb mértékben szinte törvényszerűen jelentkezik nagyobb gyermekünknél. Gyakori a pelenkára való visszaszokás, a sok sírás, akár búskomorság is, megmagyarázhatatlan érzelmi, dühkitörések, akár agresszió is, a kisebb testvér fizikai bántalmazása. Dadogás, arc, szemrángatózás is előfordulhat.

Minél gondosabban készítjük fel az első találkozástól a haza vitelen át, a későbbi együttlétre nagyobb csemeténket, várhatóan annál enyhébb reakciók lesznek. Kórházban az első látogatáskor meséljünk arról, hogy ő is ugyanilyen volt picinek. Fényképezéskor ne csak az újszülött és a mama legyen csak a képen. Az ölelés, szoros testkontaktus az édesanyával első perctől kezdve legyen meg ugyanúgy, mint a picivel. A hazavitel örömét fokozhatjuk azzal, hogy a kisebb testvér „ajándékot ad” a nagyobbnak, és fordítva is. Minden tevékenységnél vegyük igénybe a nagyobb testvér segítségét. Szoptatáskor ne csak a kicsi bújjon hozzánk. A mesét mindkettőnek mondjuk.

A rokoni, családi segítséget vegye igénybe az édesanya, de túl sok időre ne távolítsuk el az idősebbet az édesanyától. A közös séták, főleg amíg a kicsi alszik nagyon jó lehetőség a nagyobb testvér lelki gondozására és a játékigényének kielégítésére.

Az apa jelenléte nagyon sokat könnyít a harmonikus családi együttlét kialakításában.

Ha rendellenességet észlelünk, gyermekorvosunk segítségét kérjük.

Környező országokban már nagy számban, Magyarországon még nem járványszerűen fordul elő az influenza, amelynek A, B, és H1N1 típusa fontos. Cseppfertőzéssel terjedő vírus.

1-3 nappal a fertőzést követően hirtelen magas láz, hidegrázás elesettség jelentkezik. Fejfájás, torokfájás, köhögés, izomfájdalom szédülés szinte kötelező tünetek. Szövődményként tüdőgyulladás, középfülgyulladás, arcüreggyulladás, szívizomgyulladás, agyhártya, agyvelőgyulladás előfordulhat, de gyakori hogy a vírus által legyengített szervezet bakteriálisan is felülfertőződik.

Az elsőszámú gyógyszer a lázcsillapítás, ágynyugalom, bőséges folyadékbevitel. Antibiotikumra kezdetben biztos nincs szükség. A betegeket el kell különíteni, a tünetek függvényében legalább 3-6 napra.

Minden évben van halálos szövődmény, ezért nem is kérdés hogy oltani érdemes. Gyermekek, öregek, terhesek fokozottan veszélyeztetettek.

Aki még nincs beoltva, most keresse fel orvosát, még van értelme beadatni az oltást.

Csecsemőket 1 éves kor alatt nem javasoljuk oltani, őket az anyatej védi, és az, ha a környezetükben mindenki be van oltva.

Az időváltozás és a gyermekek közösségbe kerülése nagyon sokféle betegséget provokálhat. Leggyakrabban vírusos és meghűléses betegségekkel találkozunk. A vezető tünetek: a nátha, a köhögés, a szemváladékozás, a fülfájás, esetleg láz vagy hőemelkedés.

Orvoshoz akkor érdemes mennünk, ha a tünetek két-három napja fennállnak, és tüneti terápia mellett nem látunk javulást.

Mit is jelent ez a tüneti terápia? Elsősorban bőséges folyadék bevitelt, orrcsepp, szükség esetén hurutoldó adása C vitamin kíséretében, lázcsillapításra szirupot használjunk. Ha két napon túl is fennáll a magas láz, és a tünetek nem enyhülnek, keressük fel háziorvosunkat.

Közösségbe járó gyermekünk láz esetén feltétlenül otthon tartandó.

Közösségből kizáró ok továbbá a hányás, a hasmenés, a bőrkiütés, az erős köhögés és a szemváladékozás, vagy ha a kezelőorvos úgy dönt.

Vírusfertőzéseken kívül, bakteriális torokgyulladásra, középfülgyulladásra, melléküreg gyulladásra, hörghurutra, tüdőgyulladásra is számítanunk kell, de gyakori a hólyaghurut és vesemedence gyulladás is.

A fertőzőbetegségek szezonja is főleg az őszi, téli időszak. Ha a fentiek lehetősége felmerül, a gyógyszerbeállítás orvosi feladat. Gyógyulás után orvosi igazolással tér vissza gyermekünk a közösségbe.

Ne felejtsük el, hogy influenza, bárányhimlő, bizonyos fajta agyhártyagyulladás ellen létezik védőoltás, amit nagyon ajánlatos beadatni.

Ne keseredjünk el, ha ősszel télen gyermekünk gyakrabban beteg. Ez főleg a közösségbe járó gyermekeknél fordul elő.

Orvosunk a megelőzésben, az immunerősítésben, a vitamin ellátásban, a vaspótlásban nagy segítségünkre lehet, amellett hogy a fennálló betegségeket, amennyiben lehetséges, antibiotikum nélkül fogja meggyógyítani.

Igen gyakori tünet gyermekkorban a hányás. Önálló kórkép is lehet, de számtalan betegség kísérő tüneteként is felléphet. Sok gyermek utazás közben a himbálódzó mozgásra hányással reagál. A fenti kellemetlen tünet gyógyszerrel, helyes táplálkozással, utazás közben a lefelé és oldalra nézés mellőzésével megelőzhető.

A gyomor bélrendszer betegségei esetén is jellemző a hányás. Ezáltal a tápcsatorna tehermentesítődik.

Sok esetben a vakbélgyulladás tipikus kísérő tünete.

Egyéb betegségek, mint például a torokgyulladás, a tüdőgyulladás, a melléküreg gyulladás, a középfülgyulladás, az agyhártyagyulladás, a vesegyulladás szintén hányással járhat.

Agyrázkódásnál esetén is előfordulhat hányás.

A fenti betegségeket és a fertőzőbetegségeket oly mértékű hányás kísérheti, ami kiszáradáshoz vezet. Ilyen esetben infúziós terápiára van szükség.

Csecsemőkorban a sugárhányás hátterében a gyomorkimeneti izomszűkület (pylorus stenosis) szerepel. A terápia az esetek nagy részében műtéti.

Bármilyen eredetű a hányás, alapszabály hogy az orvos megérkezéséig itatni kell a beteget. Többször keveset, kis kortyonként, lehetőleg csak buborékmentes ásványvizet. Bármilyen terápia beállítása orvosi feladat.

Gyermekkorban gyakori kórkép. Az esetek nagy részében a normál baktérium egyensúly felborulásáról van szó, mely probiotikumok adásával gyógyítható.

Rendkívül kellemetlen a stressz hatására jelentkező hasmenés. Pszichológus segítségét kérjük, ha erős tüneteink vannak.

Fertőzéses bélbetegségek általában bűzös székletet, hasi görcs meglétét, hőemelkedést is jelentenek. Székletminta vétel elengedhetetlen.

Daganatos betegségek szintén váltakozó szorulást, lazulást okozhatnak.

Ha tüneteink diétára, bőséges folyadékbevitelre 1-2 nap alatt nem szűnnek, orvosunkat keressük fel. Vigyünk magunkkal székletmintát.

Véres széklet nem jelent minden esetben feltétlenül nagy betegséget, lehet oka végbélberepedés, aranyér, de soha ne bagatellizáljuk el, mert az esetek egy részében bélgyulladás vagy daganatkísérő tünete lehet.

Bizonyos déli országokban jellemzően fordul elő halmozottan hasmenés. Utazás előtt orvosunk tanácsát kérjük ki.

Laza széklet kísérheti bizonyos gyógyszerek (antibiotikumok) fogyasztását is.

Tejcukor, tejfehérje érzékenység, édesítőszer fogyasztása, egyes gyümölcsök, főzelékek evése után is jelentkezhet székletlazulás.

Hasmenésben is ki lehet száradni, ebből adódik, hogy az elsődleges terápia bőséges folyadékbevitel. Fontos az ásványi anyag pótlása, kálium, mert a kalcium, magnézium hiány nagyfokú gyengeséget okozhat.

Gyermekeket nem szűnő tünetek esetén egy nap után, felnőtteket két nap után orvos feltétlenül nézze meg.

Alma, répa, banán, keserűcsokoládé, keksz, ropi, krumpli, rizs adása jótékony hatású. Fontos, hogy többször keveset fogyasszunk.

Ne feledkezzünk meg a végbél gondos ápolásáról, ami langyos folyóvizes lemosást, és zsíros krémmel történő bekenést jelentsen. Így nem fog előfordulni, hogy a hasmenést már rég elfelejtettük, de kellemetlen végbélpanaszainkkal még napokig kínlódunk.

Megszületett gyermekünk orvosi vizsgálatánál meglepve fogjuk látni, hogy az orvos különböző reflex vizsgálatokat végez. Kezénél fogva felemeli, fejtartását figyeli, köldök reflexét nézi, hasra fordítja, levegőbe emeli, majd leírja véleményét. Ha az újszülött kori reflexvizsgálatoknál eltérés mutatkozik fejlődés neurológiai gondozás, és gyógytornáztatás következik.

A hallásra ijesztő fejlődés neurológiai vizsgálat nem is olyan ijesztő, szintén reflex vizsgálatokból, a baba megfigyeléséből, esetleg néhány kiegészítő vizsgálat elvégzéséből áll.

Az esetek nagy részében a szakszerű tornáztatás megoldja a kezdeti mozgás zavarokat.

Mire kell odafigyelnünk?  

  • 1 hónapos korban hasra fektetve kicsi fejét emeli és oldalra fordítja. Rövid ideig tárgyakat figyel. Arc mimikája van.
  • 2 hónapos korban tárgyak után nyúl, rövid ideig meg is fogja. Tárgyak személyek mozgását szemével követi, hangra odafigyel. Mosolyog, hangokat ad ki.
  • 3 hónapos korban a megfogott tárgyakat szájához igyekszik vinni. Kezével hosszan játszik. Gőgicsél.
  • 4 hónapos korban fejét hason fekve jól tartja, ujját szopja, tárgyak után fordul, kurjongat, nevet.
  • 5 hónapos korban hasra fordul, játékait dobálja, édesanyját felismeri, magánhangzókat mond.
  • 6 hónapos korban ülni, kúszni kezd, tárgyakat stabilan fog, szótagokat utánoz.
  • 7 hónapos korban minden irányba forog, kezeit váltva használja, idegenektől fél, családtagjait felismeri. Szótagokat próbál mondani.
  • 8 hónapos korban egyedül ül, talán már a mamát is mondja.
  • 9 hónapos korban sokat mászik, kiságyában feláll kapaszkodva, tapsra már megtanítható, gépek hangját utánozza.
  • 10 hónapos korban egyet- egyet lépeget csak kapaszkodva, pá-pát integet.
  • 12 hónapos korban kapaszkodva jár, építő kockákat egymásra rak, kézzel eszik, néhány szótagot mond, talán egy-egy szót is.
  • 15 hónapos korban önállóan jár.
  • 18 hónapos korban fut, 5-10 szavas szókincse van, játékokat "szerel".
  • 24 hónapos korban lépcsőn stabilan közlekedik, egyszerű rajzokat produkál, székletét, vizeletét szakaszosan üríti, talán jelzi is, de lehet, hogy csak utólag. Állandóan mondatokban beszél.

Ha a fenti sémától lényeges eltérést látunk, jelezzük orvosunknak.

Babaúszás, torna nagyon jó hatással van kicsink fejlődésére.

Testtömeg index BMI meghatározással tájékozódhatunk a gyermek tápláltsági fokáról. BMI = testtömeg kg osztva a testmagasság méterben mért négyzetével. Túlsúlyos a 25, elhízott a 30 feletti érték. Ez a számítás 18 éves kor felett megbízható.

Gyermekeknél hossz, súly percentil görbét használunk az ideális súly meghatározáshoz.

Rendkívül sok az elhízott gyermek. Elhízott minden ötödik fiú, és minden hetedik lány. Az egészségügyi következmények: mozgásszervi problémák, magas vérnyomás, agyvérzés, szív érrendszeri betegségek, cukorbetegség, bizonyos rákféleségek gyakoribb előfordulása. Lelki zavarokat is okoz, szorongó, zárkózott, depresszióra hajló, szégyenlős és önbizalom hiányos lehet.

A kövér gyermekből nagy valószínűséggel kövér felnőtt válik.

A helyes táplálkozásra nemcsak 1 éves korig, hanem életünk végéig oda kell figyelni.

Túlsúlyos gyermek kivizsgálást igényel. Ha betegség igazolódik, gyógyítani kell, ha csak kalória többlet beviteléről van szó, akkor szakember segítségével beállított diétát következetesen tartsuk be.

Mozgás nélkül nincs fogyás, a sport rendkívül fontos, legyen az akár napi fél óra séta, kocogás, futás, úszás, kerékpározás, vagy bármi más, csak az a fontos, hogy rendszeresen végezzük.

Általánosságban mondható, hogy rántás nélküli levesek, főzelékek, nem édes gyümölcsök, zöld saláták öntet nélkül, ha lehet csak kevés olívaolajjal, sovány sajtok pl. köményes, illetve a húsok párolva, sok hal, szárnyasok köret nélkül jó fogyási eredményt hozhatnak. Süteményeket, csokoládét, cukorkákat, kifőtt tésztát, krumplit, rizst, fehér kenyeret el kell felejteni. Teljes kiőrlésű kenyérből egy vékony szelet engedélyezett naponta. Hat óra után ne együnk, ha éhen akarunk halni egy-egy alma, kalóriaszegény joghurt, kefir fogyasztható.

A fentiekhez komoly akaraterőt kívánok, ha a mozgás is megvan garantált a heti mínusz 1 kg. Gyors fogyókúra, eszetlen koplalás nem hoz tartós eredményt.

Nagyon jelentős változás gyermekünk életében a közösségbe járás. Az a kicsi, aki idáig fészek meleghez, személyes gondoskodáshoz szokott, bekerül egy olyan közösségbe, ahol a gondozónő, óvónő szeretete 10-15 kicsire irányul, kedvenc játékunkért esetleg meg kell küzdeni, és az eddig kizárólagosan mellettünk lévő édesanya, ha rövid időre is, de magunkra hagy. 

Ahány gyerek, annyiféle reakció várható. Van, aki csendben hüppög órákon át, van, aki drámai szín-padra illő hisztériás rohamot produkál, hangos sírással fűszerezve, találkozunk a némán beletörődő, és a magát minden helyzetben feltaláló talpraesett típussal. Az óvodai dolgozók szerepe óriási. Legyen az óvónő, dadus, konyhás néni, takarító néni. Ennek a csapatnak kell jó szóval, sok szeretettel, megértéssel, türelemmel, simogatással átsegíteni a krízis helyzetben lévő kicsiket. Embert próbáló munka, a végeredmény nem minden esetben azonnali sikerélmény, de távlatokban mindenképpen az. 

Sok múlik a szülő és az óvoda kapcsolatán. Kést szúrunk az igyekvő óvó néni szívébe, ha méltatlankodunk, hogy gyermekünk miért nem szokott még be. Óriási megértés kell mindenki részéről, nagyon kell tudni bánni gyermekünkkel, soha nem hazudhatunk neki. Ha otthagyjuk, ezt közöljük vele. Többszörösen tudassuk, hogy rövidesen visszajövünk érte. 

Gyermekkel kapcsolatosan minden információt osszunk meg az óvó nénivel, mert a látszólag lényegtelen információ is segíthet a pánikba lévő kicsin. Tudassuk, hogy a testi kontaktust, ölbe vevést, simogatást elviseli–e a gyerek jó hatással van rá, vagy ép ellenkezőleg. Mi a kedvenc meséje, kedvenc játéka stb. Egy leharcolt sarokból előkerülő maci csodát tehet néhány pillanat alatt. 

Előbb utóbb minden gyerek beszokik, és a neheze csak ezután jön. Megszámlálhatatlan mennyiségű betegség leselkedik gyermekünkre. Tudomásul kell venni, hogy hurutos, cseppfertőzéssel járó bajok gyakrabban fordulnak elő közösségbe járóknál. Családorvosunkkal tisztázzuk, milyen tünetek mellett mehet, és milyen tünetek mellett nem mehet közösségbe. Lázas állapot, hányás, hasmenés, fülfájás, erős köhögés, szemváladékozás abszolút értelemben kizáró ok. Enyhe kis hurut, köhécselés, ami az első hónapokban szinte folyamatosan van, általában nem jelent kizáró okot. Ha a gyermekünk egyik lázas állapotból a másikba esik, több héten keresztül visszaesés tüneteit mutatja, akkor családorvosunk kivizsgálást fog javasolni, esetleg szóba jön a közösségbe járás néhány hónapig való felfüggesztése. Erre szerencsére ritkán kerül sor. Családorvosunkkal történt megbeszélés alapján vitaminok adása, immunerősítés, vaspótlás sokat segíthet, de ezt saját magunktól soha ne tegyük, minden esetben kérjük ki az orvos véleményét.

Amikor a kicsink megbetegszik, szokásos napirendünk fenekestől felfordul, hiszen 24 órás teljes odafigyelést igényel a beteg gyermek.

  • Apró panaszok: nátha, hőemelkedés, kis köhécselés, étvágytalanság esetén nyugodtan várhatunk 1-2 napig, ha babánk általános állapota jó, és folyadékot jól fogyaszt.
  • Láz, hányás, hasmenés esetén, vagy ha elesett állapotú kicsink, és nem szívesen iszik folyadékot, keressük fel orvosunkat.
  • Hasi görcs, fájdalom, zavart magatartás, bizonytalan járás, főleg ha magas lázzal társul, azonnali ellátást igényel.
  • A lázcsillapítással bánjunk óvatosan. 38 °C alatt elég a bőséges folyadékbevitel, és a kicsi folyamatos megfigyelése, ha emelkedik a hőmérséklet 38-39 °C között kornak megfelelő lázcsillapítót adjunk, de 40 °C körül már orvosi segítség kell, ha hűtőfürdővel sem boldogulunk. A hűtőfürdő 28 °C fokig fokozatosan visszahűtött víz, amiben a nyakáig ellepve üljön gyermekünk körülbelül bő negyed órát.
  • Fulladás, légzészavar, vérzés, eszméletlen állapot, görcs, baleset, égés esetén azonnal hívjuk a mentőt.

A kórházba kerülés nagy traumát jelent babának, családnak egyaránt. Sajnos nem minden kórházban van lehetőség, hogy kicsinkkel egy külön kórteremben tudjunk mi is pihenni, amíg ő alszik. Napközben feltétlenül tartózkodjunk bent, ha lehetséges egymást váltsa a férj, a feleség és esetleg a nagyszülők. Ha este a pici elaludt, nyugodtan bízzuk a nővérekre, hogy mi is pihenhessünk, így reggel ébredése előtt már a kicsi ágya mellett ülhessünk. A kezelőorvossal lehetőleg egy családtag tartsa kapcsolatot. Az orvosok munkáját hátráltatja, ha hol a nagymama, a keresztanya, az édesapa vagy az édesanya kérdezősködik. A nővérkék munkáját az ápolási munkákkal tehermentesíthetjük.

Kórházból hazamenetel után családorvosunkat haladéktalanul keressük fel a zárójelentéssel. Ha gyermekünk egészségi állapotával kapcsolatosan valami nem egyértelmű, illetve akármilyen megmagyarázhatatlan tünet van, nyugodtan kérjük ki orvosunk, vagy az ügyeletes orvos véleményét.

Remélhetőleg nagyon keveset lesz szükségünk a gyors segítségre. A helyesen táplált, odafigyelve nevelt gyermek keveset lesz beteg.

A sürgősségi gyermekellátásba legnagyobb részben mérgezéssel kerülnek be a gyermekek. Méregnek azokat az anyagokat nevezzük, amik kis mennyiségben a szervezetbe jutva az életfolyamatokat átmenetileg, vagy véglegesen megzavarják. 

Csecsemőkorban a szülő által helytelenül adagolt gyógyszer okozhat mérgezést, ha a gyermek furcsán viselkedik, váratlanul rosszul lesz, aluszékony vagy izgatott, akkor felvetődik a mérgezés lehetősége. A gyermek nem minden esetben tud, vagy akar együttműködni környezetével, vizsgáló orvosával, ezért a gyors szakszerű beavatkozás itt valóban életmentő lehet. A mérgezett gyermek ellátásánál elsődleges a légzés, a keringés fenntartása, vagy újraindítása. Lényeges a méreg további felszívódásának megakadályozása (bőrlemosással, szennyezett ruha eltávolításával stb.) A gyomor bélrendszerében lévő méreg eltávolítására, ha nincs ellenjavallat, akkor gyomormosással, hánytatással kerülhet sor.

A felszívódott mérget vízhajtóval távolítjuk el, de szóba jöhet egyéb ellenszerek adása, mint pl.: K-vitamin, C-vitamin, atropin stb.

A mentő, illetve az orvos megérkezéséig a  jelenlevő megakadályozza a méreg további felszívódását, nyugalomba helyezi a beteget, és meggyőződik a keringés, légzés meglétéről, aminek hiányában az újraélesztést meg kell kezdeni.

A szakellátás keretében történhet meg a hánytatás, ami 2 éves kor alatt nem alkalmazható, illetve tilos eszméletlen betegeknél, mosószer, marószer, benzin mérgezés esetén. A hánytatás mérgezést követő fél órán belül alkalmazható csak.

A gyomormosás leghatékonyabb egy órán belül, de bizonyos esetekben, még hat óra múlva is találhatunk méreganyagokat a gyomorban. Marószer mérgezés esetén a gyomormosás is tilos. A mérgezések gyógyításában a leghatékonyabb módszer a megelőzés. Gyógyszert otthon csak a legszükségesebbet, azt is csak kis mennyiségben, gyermekek elől elzárt szekrényben tartsunk. Permetezőszer, oldószer, egér-, patkányméreg, marószer szintén elkülönítve, zárral és lakattal ellátott szekrényben tárolható csak.

Hat éves kor alatt felnőtt felügyelet nélkül a gyermek egy percig se maradjon. Sajnos nagy igazság, hogy könnyebb egy zsák bolhára vigyázni, mint egy kisgyermekre, de baleset, sajnos, a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordul.

A gyermekkori vesekő, sajnos, nem ritka, sok egymástól függetlenül ható tényező következménye. Nagyban befolyásolják a táplálkozási szokások, az életmód, és az éghajlati tényezők. Szerzett, vagy veleszületett húgyúti fejlődési rendellenességek, szűkületek, gyulladás utáni állapotok. Általános betegségek, mint pl.: mellékpajzsmirigy működési zavar, szérum húgysavszint emelkedés, csontbetegségek is.

A fájdalmas vizelés, görcsös hasi fájdalom a nemi szervekbe, de deréktáji fájdalom is jelentkezhet. A hidegrázás, a láz, baktériumos fertőzésre utalhat. Hányás nagyban gyengítheti a kis beteg általános állapotát.

Minden esetben kötelező a vizeletvizsgálat (a mikroszkópos is). Ultrahangos vizsgálattal tájékozódhatunk a kő meglétéről, pillanatnyi helyzetéről. Ultrahang mellett un. natív hasi röntgenfelvételt is készítünk. A véres vizelet a jellemző vezető tünet.

Anyagcsere betegség, húgyúti fejlődési rendellenesség kizárása után folyamatosan szemmel tartjuk betegünk állapotát, mert a fertőzés, a kőelakadás gyakori szövődmény lehet.

Terápia: görcsoldás, fájdalomcsillapítás, bőséges folyadék bevitel indokolt. Kőanalízis után, diéta, életmód tanácsok adása következik. Ritkán sor kerülhet sebészeti kezelésre, kőzúzásra .

Gondozásba vétel a betegség visszatérésének hajlama miatt szükséges.

A visszaesés 20 %-ban fordul elő. Ebben a betegségben is nagyon lényeges az orvosi utasítás pontos betartása, mert nagyon szívfájdító a vesegörcsben szenvedő gyermek látványa. Gondos orvosi kezelés mellett sem tudjuk teljesen fájdalommentessé tenni a kő ürítését.

Magas vérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha egy hónapos periódus alatt legalább három alkalommal mértünk, a kornak megfelelő vérnyomásnál magasabb értéket. Ez 6 éves kor környékén 100/70 Hgmm, 10 éves kor körül 120/70 Hgmm, 15 éves korban 130/85 Hgmm. A magas vérnyomás a családokban halmozottan fordulhat elő. A vese, a szív, a belső elválasztású mirigy problémáinál gyakoribb a vérnyomás eltérés. Ismételten emelkedett érték indokolttá teheti a 24 órás folyamatos ellenőrzést, un. ABPM készülékkel.

A magas vérnyomás okai, az elsődleges magas vérnyomás betegség, semmilyen jól megmagyarázható oka nincs, másodlagos magas vérnyomásnál a vérnyomás emelkedést okozó betegség igazolható. Minél kisebb korban észlelünk magas vérnyomást, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen másodlagos okot kell találni. Az esetek legnagyobb részében indokolt a fogyókúra. Kalória és sószegény étrend kötelező, a fizikai aktivitás elengedhetetlen, de a túlzott megerőltetés tilos, a gyógytestnevelés jótékony hatású lehet, de a gyógyszeres beállítás szakorvosi feladat. A rendszeres ellenőrzés üteme függ a betegség súlyosságától, és stabilitásától. Az orvosi utasítások fokozott betartása egy életre kihatóan befolyásolja pozitívan a kis beteg életét, életminőségét.