Hozzátáplálás

6 hónapos kor után babánk már elkezdhet megismerkedni a valódi ételekkel. Először csak a puha gyümölcsök, majd a zöldségek világával, végül már néhány húsfélével is.

A lényeg a fokozatosság és hogy válogatott alapanyagokból legyenek a finomságai.

Persze figyeljünk arra is, hogy az ételek lehetőleg ne tartalmazzanak hozzáadott cukrot, és kerüljük az allergizáló alapanyagokat is.

Csecsemőknél nagyon gyakori probléma a fogzás. Étvágytalanságot, alvásproblémákat, hőemelkedést, nyűgösséget, fokozott nyálelválasztást, laza székletet okozhat.

Ideális D vitamin adagolás mellett 6- 12 hónapos kor körül várható a fogacskák megjelenése. Az esetek nagy részében 1 éves korban 4-6 fogacska van. Nem mindenkit visel meg egyformán, de a fenti tünetekből valamelyik mindig jelen van. Észrevétlenül áttörő fog inkább csak a mesében létezik. A fogzással kapcsolatos időszak arra késztet, hogy vizsgáljuk felül gyermekünk étrendjét. Általában ilyenkor csak anyatejet fogyasztanak, gyümölccsel, főzelékkel kiegészítve. Cumisüveg, ha van otthon, ilyenkor ajándékozzuk el, kiskutyák cicák anya nélküli táplálásához életmentő lehet. Kicsink pohárból igyon. Sajnos még ma is gyakori látvány, hogy a nemrég áttört fogacska tövig tűnik el, fekete kis csonkok látszanak csak. Az ő szüleik sajnos nem ajándékozták el a cumisüveget időben, sőt valamelyik szülő vagy nagymama cukros teával próbálja nyugtatni a kicsit éjjel nappal. Az eredmény katasztrofális, az új fog csak 6 év múlva érkezik.

A fogacskák maradandóságát rágással, fogmosással, édességek, édes italok kerülésével biztosíthatjuk.

Fogáttörés alatt ínyecsetelő, különböző homeopátiás szerek adása megengedett.

Borostyánkőlánc a nyakban, főleg ha mágnes záras (nem tudja megfojtani a kicsit) nagyon jól mutat. Hinni kell fájdalomcsillapító hatásában. Úgy gondolom, inkább csak lelkünknek tesz jót.

Alvásproblémák hosszú levegőztetéssel enyhíthetők. A gyakori friss levegőzés az étvágytalanságot is gyógyítja.

Pelenkaváltásra nagyon figyeljünk oda, mert a megváltozott széklet hamar felmaródást okoz.

Olyan rágókák, amik kemények, vagy fagyosak jól enyhítik az ínyfájdalmat és gyorsítják a fogáttörést.

Az esetleges hőemelkedés nem igényel beavatkozást.

Ha a fenti tanácsok ellenére nem boldogulunk csecsemőnkkel, családorvosunk segítségét vegyük igénybe.

A csecsemő tápcsatornája rendkívül kényes. Az anyatejet jól viseli, de minden más egyéb ételt, csak megfelelő időben, és megfelelő technikával szabad adni.

  • A hozzátáplálás tudomány, de könnyen el lehet sajátítani.
  • Szoros kapcsolatot alakítsunk ki gyermekorvosunkkal, védőnőnkkel.
  • Sok kárt okozhatunk, ha nem a szakma szabályai szerint tápláljuk kicsinket.
  • Bélhurut, hányás, bőrkiütés, ekcéma, allergia, asztma lehet a következmény.

Többször fordult elő praxisomban, hogy 8-9 hónapos baba édesanyja örömmel újságolja, hogy picije nagyon jó ízűen fogyasztja a tehéntejet. Semmi mellékhatást nem észlel. Ilyenkor rövid ideig nem kapok levegőt, szemem kidülled, és nagy önfegyelemmel, türelemmel kezdem magyarázni, hogy a korán adott fajidegen fehérje nem feltétlenül azonnal, lehet, hogy csak évek múlva okoz allergiás bőrelváltozást.

Alapelv 5-6 hónapos korig csak anyatej, majd fokozatos gyümölcs, főzelék beépítés anyatej megtartása mellett. Majd fehérje dúsítás, és darabos ételek adása. Mindig probléma, hogy milyen mértékben adhatunk darabosat kicsinknek. A legjobb minta az előre elkészített, boltban megvásárolható bébiétel. Gyermekünk korának megfelelő bébiételt válasszunk, ebben az ideálisan feldarabolt méret található, amellett hogy hozzáadott cukrot, és tartósítószert tartalmazna.

Ne szégyelljünk szakembertől tanácsot kérni gyermekünk töretlen fejlődése érdekében!

Fél éves kor körül kezdjük a főzelék beépítését. Burgonyával, répával sütőtökkel kezdünk.

Azért lényeges a fentiekkel indítani, mert ezek a legkevésbé allergizálnak, könnyen emészthetők, és ízlenek is a babáknak.

Eleinte sűrítésre is burgonyát használunk.

Főzelék elkészítéséhez lehetőleg friss bio nyersanyagot használjunk, de téli időszakban mirelit nyersanyag sem kifogásolható. A leggondosabban elkészített „nagymama főzeléke „sem nyeri meg minden esetben kicsink tetszését. Ilyenkor bátran nyúljunk bébiételhez, ami szintén gondosan, szakszerűen készül hozzáadott cukor és tartósítószermentesen.

7 hónapos kor környékén sóskát, spenótot, paradicsomot, zöldborsót-zöldbabot adunk, az utóbbiaknál a passzírozás a héjuk görcskeltő, puffasztó hatása miatt szükséges. Sóskát, spenótot oxalát tartalma miatt egy héten egyszer adjunk csak. Az oxalát kőképződésben játszik szerepet, pl. vesekő, de ugyanakkor gátolja a vasfelszívódását. K betűs főzelékek kelkáposzta, karalábé, karfiol, kelbimbó inkább csak egyéves kor után. Eleinte javasolni szoktam, hogy krumplifőzelékkel keverve „szelídítsük meg „intenzív gázképző hatásukat.

Főzelékeink, hús, tojássárgája túró, sajt hozzáadásával 7 hónapos kor után fehérjében gazdaggá válnak, és változatosságot biztosítanak.

Ugye nem is olyan komplikált ez a csecsemőtáplálás. Nem szégyen szakember segítségét igénybe venni.

Ha kicsink ismételten beteg, növekedése meglassul, szóba jön A-vitamin hiány, ez a vitamin a látásban is aktív szerepet játszik.

Ha a baba emésztése nem tökéletes gondolhatunk B1 vitaminhiányra.

 Immunrendszer gyengeség esetén, vagy ha ínyelváltozásunk van, valószínű C-vitamin adása jótékony hatású lesz.

Ha gyermekünk csontosodása zavart szenved, fogzása szabálytalan D vitamin bevitele ellenőrzendő.

Ha a kisded bőrsebzései renyhén gyógyulnak, E-vitamin hiányra gondolhatunk.

Sápadt, vérszegény csecsemő szenvedhet folsav hiányban, de a B12 vitamin is szerepet játszhat a vas mellett.        

Elhúzódó véralvadás K-vitamin hiányra utalhat.

Kellően vegyes étrend mellett legalább egyéves korig feltétlenül szükséges a rendszeres D vitamin bevitel, K-vitamint is pótolni kell, amíg kizárólag anyatejet fogyaszt a baba, vérzéses betegségek megelőzésére. A többi vitamint az ételek tartalmazzák, ha kellően változatosan etetjük gyermekünket.

A vitaminhiány megállapítása orvosi feladat. Vitamint, multivitamint orvosi javaslat nélkül ne kezdjünk el adni.

Gyakori panasz csecsemőkorban és gyermekkorban a székrekedés. Ha egy baba anyatejet kap, nem jelent gondot, ha a két- vagy háromnaponként kenőcsös széklete van. Van baba, amelyik csak a negyedik, esetleg ötödik nap produkál székletet. Ha nem görcsöl a kis pocakja, és puha lágy széklete van, nem kell gondot csinálni belőle. Az első hetekben szinte minden tisztázásnál találunk kis mennyiségű székletet, de ilyenkor is elvárás, hogy két-három naponként alaposan ürüljön ki.

Ha picink széklete száraz, kemény, rögös jellegű, azonnal be kell avatkoznunk. Kérjük orvos tanácsát. Ne vegyük félvállról a dolgot, mert ha tartósan így maradna, az a végbél berepedéséhez is vezethetne.

Ha nagyon vastag lenne a kicsi széklete, az beidegzési zavarra utalhat, de okozhatja szorulást pajzsmirigy probléma is.

Akármilyen probléma jelentkezzen is csecsemőkorban, a picinket mindenképpen látnia kell egy gyermekgyógyásznak. Ő majd eldönti, hogy milyen vizsgálatokra van szükség.

Nagyobb gyerekeknél a székrekedés leggyakoribb okai a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Szerencsére a jó időben elkezdett gyümölcs és főzelékfogyasztás már önmagában is megoldhatja a problémát. A szorulásra hajlamos gyermekeknél kerüljük el az almát, répát, banánt. Jó hatású lehet azonban rájuk az őszibarack, sárgabarack, sütőtök, meggy. Feltétlenül igyon a pici bőségesen folyadékot, ez nagyon lényeges minden esetben.

Sajnos lelki problémák is gyakran okozhatnak panaszokat, pl. a túl korai, agresszív szobatisztaságra szoktatás. Egy-egy kemény széklet kicsiknél vagy nagyoknál is végbélberepedést okozhat. Ennek gyógyulása lassú, a fájdalom miatt széklet visszatartást okoz. Figyeljünk hát oda rájuk.

A jó emésztéshez a picinek is lényeges a sok mozgás. A csecsemőnk lábacskáját nyomjuk fel a hasára, és csináljunk egy kis helyben járást, magas lábemeléssel. Még fekvő helyzetben masszírozzuk kicsi pocakját is.

Ha gyermekünk már nagyobb, lehetőleg tornázzon, kocogjon. Az is jó módszer, ha hétvégéken egy-egy nem túl nehéz családi kirándulást együtt teszünk meg vele, így könnyedén segíthetjük őt. A sok főzelék és a változatos gyümölcsfélék fogyasztása persze idősebb korban is fontos.

Az utolsó ok, ami még szóba jöhet, a gyógyszerek mellékhatása. Főleg a vaskészítményeknek van olyan stoppoló hatása, amely fékezheti a normális bélműködést. Gyermekorvosunk minden esetben segítségünkre lesz e kellemetlen probléma gyors megoldásában.

Ha a kívánt testsúlyunknál 20%-al nehezebbek vagyunk, akkor már elhízásról beszélünk. Az elhízás mértékét a testtömeg index adja meg: A kg-ban mért testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. 18 alatt kóros soványság, 35 felett kóros elhízásról van szó. Az ok az esetek jelentős részében az, hogy többet eszünk, vagy egészségtelenül megválasztott ételeket eszünk, mint amire, és amennyire szervezetünknek igénye lenne. Ha ez mozgásszegény életmóddal társul, biztos az elhízás.

A bajok gyakran már csecsemőkorban kezdődnek. Sajnos még ma is a szülők, nagyszülők jelentős százalékának elvárása a barokk angyalka típusú gyermek. A csecsemőkorban elkövetett táplálási hibák egy életen át elkísérik az embert, ezért nagyon fontos, hogy a gyermekkori hozzátáplálással a szülők megalapozhatják a felnőttkori egészségi állapotot. De nézzük, a helytelen táplálkozás milyen veszélyeket hordoz magában:

A családi, munkahelyi, baráti társaság körében tapasztalható plusz kalória bevitel „fertőző" lehet. Lelki tényezők, bánat vagy öröm sok evésre sarkalhat. Szervi betegségek, mint az agyalapi mirigy, pajzsmirigy, hasnyálmirigy is gyakran lehetnek ennek a problémának az okai.

Akárhogy is, a végeredmény mindig kóros zsírlerakódás. Előfordul, hogy a lerakódás az alhasra és a combokra korlátozódik, ilyenkor körte típusú alkat jön létre. De rakódhat arcra, mellre és még a hasra is (a köldök körül), ilyenkor beszélünk alma típusú alkatról.

Az elhízottak gyakrabban szenvednek a magas vérnyomástól, koszorúér betegségtől, érelmeszesedéstől, ízületi kopástól, epebetegségtől, depressziótól és a betegségekből úgy általában is lassabb a gyógyulnak fel. Ráadásul gyakrabban kapnak szívinfarktust, agyvérzést, cukorbetegséget, bizonyos fajta daganatos betegséget (vastagbél, petefészek, emlő).

Szerencsére soha nem késő lefogyni. A jó fogyókúrához az agyunkat kell átkódolni. Keveset, de tápanyagokban gazdag dolgokat enni. Sok rostot fogyasztani és mozogni, mozogni, mozogni! Napi 20 perc intenzív séta sok évvel hosszabbíthatja meg életünket. Tegyünk érte!

A Glutén allergia a lisztérzékenység néven ismert autóimmun betegség, amit a kalászos gabonafélék egyik fehérjéje vált ki. Ettől a fehérjétől sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami felszívódási problémákat okoz. Sajnos Magyarországon ezer emberből minden harmadik lisztérzékeny. Általában a búza, az árpa, a rozs és zab felelős a reakcióért, a bélbolyhok pusztulásáért.

Mivel ettől a folyamattól a táplálékunk felszívódása tökéletlen lesz, sok kellemetlen dologgal szembekerülhetünk. Általános fizikai állapotunk leromolhat. Kialakulhat vérszegénység, csontritkulás, de lehet, hogy egyszerűen az értékes ásványi anyagokból és vitaminokból veszítünk majd.

Babánknál a liszt érzékenységet legjobban a hasmenésről, fogyásról, rossz fizikai állapotról ismerhetjük fel. A betegség egy-másféléves kor környékén kezdődik és fokozatosan alakul ki. A picinek jellemzően megnő a hasa a fokozott gázképződés miatt, a széklete jellegzetesen bűzös, zsírfényű lesz. Hogy biztosan megtudjuk, liszt érzékeny-e, forduljunk gyerekorvosunkhoz.

Ezek ellen a kellemetlenségek ellen egyedül gliadin mentes étrenddel tudunk védekezni. Szerencsére a glutén mentes élelmiszerekhez egyre szélesebb körben tudunk hozzájutni. Nyugodtan fogyaszthatunk szója, kukorica, rizs és a sárgaborsó lisztet is. Ezeken kívül bízhatunk még a burgonya illetve kukoricakeményítőben is.

Ennek a diétának a hatására székrekedés szokott előfordulni babánknál, amit zöldségek és gyümölcsök adásával tudunk kompenzálni.

Ha meg akarjuk előzni a lisztérzékenységet, a legfontosabb, hogy az anyatejes táplálás mellett a mellétáplálást is részletesen beszéljük meg egy orvossal vagy egy védőnővel. A kellő időben beépített gyümölcs, főzelék, és gabonafélék nagyban segítik, hogy ez a betegség ritkábban alakuljon ki. Szerencsére a glutén mentesnek jelzett bébiételek garantáltan glutén mentesek is.

A hasmenés igen gyakori és kellemetlen tünet gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt. A kiváltó okok között enyhe vírusfertőzéstől kezdve felszívódási zavaron keresztül, a daganatig rengeteg dolog szerepelhet.

Persze a leggyakrabban vírusfertőzés vagy baktérium okozza. Ilyen esetben cukor helyett édesítőszer használatával, sok gyümölcs és zöldség fogyasztásával, na meg némi diétával néhány nap alatt rendeződik a helyzet. Különböző gyógyszerek is lehetnek okozói. Főleg az antibiotikumok és az ideggyógyászati készítmények lazíthatnak székletünkön. A stressznek szintén lehet gyakori hatása a hasmenés.

A hasmenés tulajdonképpen felgyorsult bélmozgást jelent. Ez görcsös fájdalmat válthat ki. Közben sok folyadékot és fontos ionokat veszít a szervezet. Figyeljünk oda a kiszáradásra. Igyunk vagy babánkkal itassunk elegendő folyadékot! Székletfogókat ne használjunk, mert ezek anyaga tartósan a bélben maradhat.

Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a széklet véres, vagy fekete színű, ha magas láz kíséri, ha tünetei két napon túl fennállnak.

A kiszáradás tüneteit is könnyű felismerni: ilyenkor a nyelv száraz, könnyen tapad, a szem beesett, a has bőre fokozottan ráncolódik. A legokosabb, ha orvoshoz fordulunk, amikor ilyen tüneteket észlelünk. Hároméves kor alatt már a tünetek megjelenésének napján vegyük fel a kapcsolatot az orvossal.

A bőséges folyadékfogyasztás mellett lényeges az ionpótlás, és a normális baktérium flóra visszaállítása. Ennek módját, valamint a megfelelő étrend kialakítását orvosunkkal beszéljük meg. Mindentől függetlenül az innivaló kortyokban fogyasztása és többszöri, de kevés étel fogyasztása csodát tehet meggyötört gyomrunkkal.

Ha szeretnénk megelőzni, hogy egész családunk elkapja a fertőzést, akkor a beteg és az egész család akár naponta harmincszor is fertőtlenítse kezét és a közösen használt mellékhelységet, amíg a betegség tart.

Az allergia felismerése viszonylag könnyű. Miután babánk megeszik valamit, amire allergiás, elég gyorsan jelentkeznek a kellemetlen gyomor és bélrendszeri tünetek: hasmenés, véres széklet, puffadás, hasi görcs. Persze nem mindegyik tünet következik be törvényszerűen és az intenzitásuk is változhat. Gyakori a súlyállás is. Azt hívjuk így, amikor a vékony lábak mellett túl nagy a baba hasának mérete. Sajnos ekcéma, csalánkiütés, asztmás tünetek is kísérhetik az ételallergiát. Ezen kívül gyakran fordul elő középfülgyulladás vagy vérszegénység.

Nem kell félni, ételallergiánál lehetőleg egyéves korig szoptassunk, hisz az anyatej hihetetlen immunerősítő hatással bír. A szilárdabb ennivalókat pedig a szokottnál is nagyobb odafigyeléssel építsük be picink étrendjébe, miután családorvosunkkal konzultáltunk. Igyekezzünk sorban kizárni az egyes ételeket, melyek az allergiát okozzák.

Ha ez nem vezet eredményre, egy terheléses vizsgálatnál (amikor a feltételezett allergénnel provokálják a szervezetet), biztosan meglesz a ludas étel.

Ez azonban még nem minden! Nagyobb figyelmet kell fordítani saját étrendünkre is. Ha eszünk valamit, mindig figyeljünk rá, hogy allergénmentes legyen. Babánknak is ez lesz a legjobb. A leggyakoribb érzékenyítők a következők: tejfehérje, tejcukor, gliadin (lisztérzékenység), tojás, hal, rák, kagyló, apró magvas gyümölcsök, mogyoró, dió, fűszerek. Ezeket mindenképpen zárjuk ki az étrendből, ha esetleg mi vagy babánk fogyasztott ilyet.

Előfordulhat az úgynevezett „intolerancia” is. Ez tulajdonképpen az emésztőrendszer lassú immunválasza egy-egy ételre. Általában enzimhiány, vagy csökkent enzimtermelés okozza.

Minél többet fogyasztunk az érzékenyítő anyagból, annál erősebbek a tünetek. Ezek lehetnek: hányás, fejfájás, gyomorfájás, puffadás, hasmenés vagy feszült idegállapot.

A legjellemzőbb intolerancia a tejcukor érzékenység (laktóz intolerancia). Természetesen gyógyszeres kezeléssel és diétával ezek a tünetek is nagyon jól befolyásolhatóak.

A leggyakoribb ételallergén csecsemő és kisdedkorban a tehéntej. Hasmenést, köhögést, allergiás ekcémát okozhat. A gyermekek 2 %-át érinti ez a probléma. Akkor fordul elő, ha tehéntejet egyéves kor alatt sehol, semmilyen körülmények között nem kapott a baba. Azonban az édesanya bőséges tejfogyasztása is válthat ki allergiás reakciót.

Tüneteket a tejfehérje, és tejcukor egyaránt okozhat. Tejfehérje allergia esetén hasmenés, hasi görcs, puffadás, esetleges véres székürítés fordulhat elő. Kísérheti még hányás, csalánkiütés és egyéb allergiás bőrjelenségek is.

A tehéntej bizonyos esetekben az asztmás hörghurut hátterében is állhat. Ismétlődő fülgyulladások, állandó orrfolyás kiváltó oka is lehet. Szerencsére nagyon ritka az eszméletvesztéssel vagy súlyos keringési elégtelenséggel járó rosszullét. Nem kell aggódnunk, a tejfehérje érzékenység a gyermek hároméves korára az esetek 90 % -ban megszűnik. Tejmentes diétával és speciálisan felbontott tejfehérjéket tartalmazó tápszerekkel egyébként is könnyen úrrá lehetünk a problémán.

Az étrend kialakításánál figyeljünk oda, mert tejfehérjével más ételekben is találkozhatunk. Ezekre érdemes odafigyelnünk: csokoládé, különböző húsipari termékek, kekszek, nápolyi, fagyi, pékáruk, margarin és természetesen joghurt, kefir, tejföl, túró, tejszín, sajt, vaj. Feltétlen olvassuk el az élelmiszerek címkéjét, mielőtt gyermekünknek adjuk. A csomagoláson a „tejfehérje, kazein vagy tejpor” neveket keressük. A forgalomban lévő tápszerek közt szója alapúak is vannak. Ezek ugyan tejfehérjét nem tartalmaznak, de a babáknál gyakori a szójafehérje iránti érzékenység is.

Tejallergiásoknál fontos a kalciumpótlás. A felnőtt ember napi szükséglete 800mg/nap. A babáknak való mennyiségről családorvosunkkal konzultáljunk, hiszen az apró korkülönbségek is sokat jelenthetnek.

A másik gyakori tej okozta probléma a tejcukor érzékenység (laktóz intolerancia). Ez az emésztőrendszer lassú immunválasza a tejcukorra. Enzim hiány vagy csökkent enzimtermelés okozza. A szervezet reakciója ilyenkor az elfogyasztott tejcukor mennyiségétől függ.

Tünetei: hányás, gyomorfájdalom, fejfájás, puffadás, hasmenés. Nem kell aggódnunk, mert adhatunk picinknek gyógyszert rá, de akár egyszerű diétával is jól befolyásolhatjuk a problémát. Tapasztalati úton meg tudjuk határozni, mekkora az a mennyiség, ami még nem okoz tüneteket. Ezt a mennyiséget nyugodtan adhatjuk a kicsinek. Ha szervezetéből teljesen hiányozna a megfelelő enzim, az sem probléma, hiszen létezik olyan tabletta, mely segít a tejcukor feldolgozásában.

Féléves kor körül eljön az ideje, hogy csecsemőnk étrendjét anyatejen kívül mással is kiegészítsük. Először gyümölcslével próbálkozzunk, ami téli időszakban alma, nyáron alma vagy barack lé legyen. Két- három kiskanállal kezdjük, majd kibővíthetjük répa lével, sütőtök lével is.

Fokozatosan emeljük az adagot. Egy hét után, amikor már a gyümölcslé mennyisége eléri a 30-40 gr-ot megkezdjük a gyümölcspép óvatos adását. Fontos, hogy kiskanállal, ne cumisüveggel etessünk! A pépet is két-három kiskanállal kezdjük, és fokozatosan emeljük az adagot kb. tíz nap leforgása alatt a délelőtti etetést már egy teljes adag gyümölcspép, vagy gyümölcslé elfogyasztását fogja jelenteni.

A gyümölcsadag növelésével az anyatej mennyiséget arányosan csökkenteni tudjuk. Nem jelent problémát, ha a gyümölcs elfogyasztása után picink néhány korty anyatejet elfogyaszt még.

Gyümölcsből lehetőleg frisset, a mi égövünknek megfelelő fajtákat részesítsük előnybe. A fent említetteken kívül sárgadinnyét, meggyet, hámozott szilvát, körtét bátran adjunk picinknek. Az apró magvas gyümölcsöket csecsemőknél még hanyagoljuk.

Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcsöket, gyárilag készített gyümölcsleveket vagy gyümölcspépeket bátran adhatunk.

A gyümölcs beépítésénél is érvényes a szabály, hogy erőltetnünk semmit sem szabad. Ha valami nem ízlik, egy hónap múlva próbáljuk újra.

A gyümölcsök étrendbe építése után rendkívül fontos hat hónapos kortól a főzelékek beépítése is. Könnyű dolgunk van, mert a baba már úgyis főzelék állagú gyümölcsöt eszik. Általában ilyenkor már kiskanállal is jól tud bánni, de csak édesanyja kezéből.

Burgonyával, sárgarépával, sütőtökkel kezdhetünk. Kis adagokkal próbálkozzunk. A főzelék adagok növelésével csökkenthetjük az anyatej mennyiségét. Tíz nap-két hét próbálkozás után egy étkezés már csak főzelékből áll majd. A fenti kezdő nyersanyagok után cukkini, zöldbab, zöldborsó /passzírozva /, cékla, brokkoli, spenót jöhet még. Ne essünk kétségbe, ha a legfinomabban elkészített főzelékünket nem fogadja el a baba.

Nyugodtan próbálkozzunk bébiételekkel is. Ellenőrizzük, hogy hozzáadott cukrot, tejfehérjét ne tartalmazzon. Ne felejtsük el, hogy a gyárilag készült ételek rendkívül szigorú ellenőrzésen esnek át, a nyersanyag beszerzésétől a kiszállításig. A házi ételek választékbővítésére téli- nyári időszakban egyaránt jók.

Kezdetben kizárólag pürésített formában etessünk. Darabos, vagy villával összenyomott főzelékeket csak később, nyolc hónapos kortól adjunk. Erről majd egy külön cikkben lesz szó.

Rendkívül fontos, hogy csecsemőnk időben kezdjük el fehérjékkel táplálni. A fehérjék a szervezet építőkövei. A baba fehérje forrása az anyatej, a tejtermékek, a húsok, tojás, a zöldségfélék és gabonafélék.

A fehérjék biológiai értékét összetételük határozza meg. A nyers hús fehérje tartalma 20% aminek jelentős része tökéletesen hasznosul. A testsúly kg-ra eső fehérje szükséglet felnőtt korban 0,9 gr /kg, a fejlődő csecsemő szervezetnek dupla ennyire van szüksége. Hét-nyolchónapos korban feltétlenül szükségük van a húsfélékre.

Kezdetben 1 kiskanálnak megfelelő húspépet adjunk, amit egyéves korra 6 kiskanálnyira emeljük fokozatosan.

Először csirkemell adásával kezdjük. Ez egy könnyen emészthető, rostszegény, sovány hús. Később pulykamellel folytassuk a fehérje dúsítást, majd jöhet a marhahús. A marhahús B vitaminban és vasban gazdag. Nyolchónapos kor után már adhatunk sovány disznóhúst és halat is. Kötőszövetessége miatt feltétlen daráljuk meg. Csirkemájat lehetőleg kertben kapirgáló, szabadon tartott csirkéből nyerjünk, és hetente csak egyszer adjuk. Zsírban dús húsféléket, mint a kacsa vagy a liba, egyéves kor alatt ne adjunk.

Első lépésként a csirke elkészítési módja: A bőrétől megszabadított csirkemellet vagy csirkecombot addig főzzük, amíg villával vágni nem tudjuk. Kis főzővíz hozzáadásával összeturmixoljuk, majd egy tetszőleges főzelékbe tesszük.

Minden egyes új étel, de főleg fehérje féleség beépítésénél számítanunk kell az esetleges allergiás reakcióra. Ne feledjük, sóznunk még a húsokat sem szabad!

Jó étvágyat a babának! 

Minden gyermek átesik olyan korszakon, amikor válogatóssá válik, nehezebben etethető. Ilyenkor nemcsak elutasítja, hanem szétkeni, kiköpi, a földre is dobja az ételt. A lényeg, hogy ne váltson ki belőlünk teátrális hatást, kétségbeesést, mert a gyerek élvezni fogja az anya megsemmisülését, és annál jobban csinálja, minél nagyobb reakciót tud kiváltani vele.

Lényeges szerepe van az együtt evésnek. A szülők, testvérek kulturált étkezése „ráragad” a csecsemőre is. Ha kettesben eszünk, ne a konyha sötét zugában tegyük, hanem valami világos „főhelyen”. Beszélgessünk a babával, dicsérjük az ételt és az ő ügyes együttműködését. Ha mi éppen nem eszünk, valami innivalót vigyünk magunkkal, amivel jelezzük, hogy közös feladatot teljesítünk.

Az elutasított ételt ugyanazon étkezéskor ne kínáljuk.

Zavaró lehet a hiperaktív háziállatok rohangászása is. Az evés alatt a tévét és a rádiót kapcsoljuk ki. Egy-egy kedvenc játék jelenléte azért még bocsánatos bűn.

A tartós ételelutasítás esetén fogzásra vagy betegségre gondolhatunk. Az étkezés mindig kellemes élmény legyen. Amikor már meg tudja fogni a kanalt, rögtön adjuk a kezébe.
Az elutasított ételt csak következő etetésnél, és más formában kíséreljük meg odaadni.

Az erőszakosság dacot szül. 

Az elválasztási időszakon belül izgalmas időszak a szilárd étel kezdése. Babát az etetőszékbe vagy az ölünkbe és indulhat az akció!

Az időpont kiválasztásánál ne a nyűgös, alvós periódust, hanem a baba legélénkebb napszakát, a 10-12 óra körüli időpontot válasszuk. Tegyük a kanalat a baba szája elé, majd a falatot felső fogsora (ínye) mögé. A puha villával elnyomott főzelékeket, gyümölcsöket a foggal még nem rendelkezők is meg tudják már rágni. Ne lepődjünk meg, ha a baba nyelvével rögtön kitolja az ételt. Próbálkozzunk újra bátran. Ha felizgatja magát a pici, fejezzük be a programot, és másnap kezdjük újra. Néhány nap alatt eredményes lesz a darabos hozzátáplálásunk.

A puhára főtt répát, vagy hasonló állagú gyümölcsöt adjuk a baba kezébe. Kis segítséggel rövid idő alatt megtaníthatjuk, hogy ügyesen apró falatot harapjon belőle. Később virslivel ugyanezt a műveletet csinálhatjuk. Nagyobb falat leharapása esetén gyors mozdulattal szedjük ki szájából a darabot, mielőtt öklendezne, hányna.

Alapszabály: a baba a próbálkozások közben elveszítheti a türelmét, de a mama sosem.

Szülés után a baba első mellre tétele meghatározó lehet a későbbi szoptatás sikerességében. Egy tapasztalt egészségügyi dolgozó hihetetlenül sokat segíthet a jó technika megtanulásában.

Sajnos nem minden esetben valósítható meg a baba mellből történő táplálása. Anatómiai rendellenességek, mint a befelé forduló mellbimbó, a szájpad hasadék, a renyhe szopási funkciók vagy a baba gyors elfáradása rákényszeríthetnek minket a cumisüveges táplálásra. Ha így kényszerülünk táplálni, figyeljünk arra, hogy ne csurogjon a lefejt anyatej a baba szájába. Dolgozzon meg a tej kiszívásáért csecsemőnk, mivel a szopó mozgás a száj helyes anatómiai fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

Üvegből etetéskor gondosan ügyeljünk a tej hőmérsékletének beállítására és a cumiztatás közbeni pihenők beiktatására. Figyeljünk oda, hogy levegő ne kerüljön a baba szájába. Kis mennyiségű pótlás esetén a kanalat részesítsük előnybe. A pohárból történő itatás különleges technikát igényel. A cumisüveg nem a legegyszerűbb, de a legcélravezetőbb megoldás lehet. Később utazáskor, séta közben, víz vagy gyümölcslé adása is jó lehet cumisüvegből.

Az ideális hőmérséklet beállítását termosszal biztosíthatjuk, de mégiscsak az édesanya melléből kiszívott tejecske az igazi. A cumisüveg csak az etetés idejére, 5-10 percre adható a baba szájába. Nyugtatónak adni, édes itallal töltve órákig a kézben hagyni tilos. Hetek alatt kipusztíthatjuk vele csecsemőnk fogait, melyekre még 5-6 évig szüksége lenne a rágáshoz.

Az emésztőrendszer a szájnyílással kezdődik, és a végbélnyílással végződik. 

A szájban már elindul az amiláz nevű enzim segítségével a keményítő bontása. A fogak az aprítást végzik, ezek a kis vésők szervezetünk legkeményebb anyaga. Nagyon fontos a rágás, amit csecsemőkortól kell alaposan megtanulnunk. Nyeléskor egy pici csapóajtó a gégefedő elzárja a légcsövet nehogy fulladást okozzon a falat. Az orrüreg felé a lágy szájpad gátolja meg az étel rossz irányba menetelét. 

Második állomás a gyomor, ahova a nyelőcsövön keresztül jut az étel. Itt egy savfürdőt kap, és 4-5 órán keresztül időzik a táplálék. A vékonybélbe folytatódik az út, ahol a máj, hasnyálmirigy és a vékonybél emésztőnedvei lebontják a táplálékot, amely a vékonybél falán keresztül felszívódik. A felszívódó felületet a bélbolyhok borítják, együttes felületük teniszpályányi.

A vastagbélben emésztés már nem történik, csak víz és az ionok felszívása. A nem hasznosítható részek a végbélben összegyűlve 10-15 óra elteltével a végbélen át távoznak széklet formájában. 

A hozzátáplálásnál szempont legyen, hogy az étel hozzáadott cukortól mentes, tejfehérje és allergénmentes legyen. Fűszerezni kezdetben nem szoktunk.

8 hónapos kor után a szükséges fehérjét hússal biztosíthatjuk. Csirke, pulyka, könnyen emészthető fehér húsokat javaslok, amelyek nem zsírosak. A marhahús szívós, kötőszövetes ugyan, de B vitaminban és vasban gazdag, ezért 10 hónap után darálva adható. 

A máj (lehetőleg kertben kapirgáló csirkéből) heti egyszer, a vasbevitelt biztosítja.

Az ételek beszerzésénél próbáljunk meg dokumentált biotermékeket beszerezni. Bébiételnél figyeljünk, hogy hozzáadott cukortól és allergénektől mentes legyen, illetve ellenőrzött nyersanyagokat tartalmazzon.

Az ételt mindig frissen készítsük, a bébiételt felbontás után 24 órán belül egye meg a baba. 

Az allergia leggyakoribb megjelenési formája az ekcémás bőrgyulladás, a szénanátha, asztmás hörghurut.

Régebbi irányelvekhez hasonlóan az anyatejes táplálás szerepe a legnagyobb. Hat hónapos korig kizárólag, fél és egy éves kor között a mellétáplálás mellett továbbra is javasolt az anyatej. 

Kockázati csoportba tartozik az a csecsemő, akinek szülei vagy testvérei közül valamelyiknek dokumentált allergiás betegsége van. Náluk sajnos nagyobb eséllyel alakul ki allergia.

A legfontosabb ajánlások a következők:

  • Allergént kerülő anyai diéta a terhesség alatt.
  • Szoptatás, szoptatás, szoptatás!
  • Allergénkerülő anyai diéta a szoptatás alatt is.
  • Allergén mentes hozzátáplálás.

Újabb kutatások bebizonyították, hogy a várandóság alatti szigorú diéta nem előzi meg az allergiát, sőt bizonyos hiánytünetek alakulnak ki, a tej, tojás, halmentes diéta hatására, mert a telítetlen zsírsavak a fejlődő idegrendszer számára nélkülözhetetlenek. A szoptatás alatti allergénkerülő diéta sajnos nem előzi meg a gyermek allergiáját. Ne kínozzuk meg hát a magunk és babánk testét, de ügyeljünk a helyes táplálkozásra!

Érdekes és bizonyított a tény, hogy az anyatejesen táplált gyermekek kisgyermekkorban kevésbé válnak ekcémássá. 

Anyatej hiányában hidrolizált tápszereket alkalmazzunk, amelyek segítik az atópia megelőzését.

Igazolt, hogy a baktériumok tanítják meg az immunrendszert a helyes immunválaszra, a túlzottan steril vegyszerekben, fertőtlenítőszerekben gazdag háztartás nem előnyös. 

A hasznos baktériumok a magzatvízzel kerülnek a csecsemők szervezetébe. Későbbiekben az anyatej biztosítja a szükségletet.

Összefoglalásul csak annyit, hogy az anyatejnél csodálatosabb allergia megelőző szer nem létezik.  A szoptatást követő hozzátáplálási időszakban fontos, hogy a baba étele hozzáadott cukrot ne tartalmazzon, allergénmentes legyen.