Szoptatás

A picinknek először az anyatej a tökéletes táplálék. Ezt szereti, erre van a legnagyobb szüksége.
Nincs rossz anyatej. Adjuk neki, amíg csak lehet.
Ha a szoptatásnál akadnak kisebb problémák, nem szabad megijedni.
Türelem és sok szeretet más nem kell.

Nagyon akarjunk szoptatni, bízzunk magunkban, és sikerülni fog.

Terhességünk alatt mellünk gondoskodik önmagáról. Zuhanyozáskor ne használjunk olyan szappanokat, amik a mellbimbó természetes zsírrétegét eltávolítják. Ezek biztosítják a savas környezetet, és a baktériummentességet.

Szoptatós melltartóra feltétlenül szükségünk lesz, egyrészt a mell megnövekedett tömege nagyon igénybe venné a tartó szalagokat, amik megnyúlással reagálnak, és a későbbiekben hozzájárulhatnak lógó mell kialakulásához. Ez tornával, melltartó viseléssel megelőzhető. Az óhatatlanul szivárgó tej felfogására használatos puha betét rögzítését is biztosítja.  Praktikus mert a mellbimbó a melltartó levétele nélkül kihajtható ablakon keresztül hozzáférhető.

A csomag, amit a kórházba viszünk, a babakelengyén és saját holminkon kívül tartalmazzon mellszívót, kézfertőtlenítőt. A kézfertőtlenítőre a fejés előtt feltétlen szükség van, akár kézzel, akár mellszívóval történik az ürítés. Az elegendő tejtermeléshez a szopás utáni mell kiürítés elengedhetetlen az esetek nagy részében. Nincs jelentősége, hogy a fejés kézzel, mellszívóval, vagy gépi mellszívóval történik, amelyik technika hozzánk legközelebb áll, és jó hatékonysággal tudjuk alkalmazni, azt válasszuk.

A bőséges folyadékbevitelről, a kellően változatos étrendről gondoskodjunk.

A pihenés is elengedhetetlen feltétele a zökkenőmentes tejelválasztásnak.

Hatalmas élményben lesz részünk, ha kicsinket fél éves kor környékéig kizárólagosan, egyéves korig szakszerűen hozzátáplálva csak anyatejjel etetjük.

Sok sikert kívánok!

Születendő gyermekünk legelső tápláléka az előtej lesz. Az előtej a terhesség második felében kezd termelődni. Jelentősen sűrűbb, sárgásabb színű, mint az anyatej, ezért is a fehérje tartalma igen magas. A tényleges tej belövellés, ami 2-5 nappal a születés után történik, előtti napokban fedezi az újszülött kalória igényét. Jelentős mennyiségű immunanyagot tartalmaz. Enyhe hashajtó hatása a székletszurok kiürülését segíti, ráadásul a vércukorszint szabályozásában is részt vesz, illetve előkészítő szerepet játszik az anyatejes szoptatáshoz. Kisbabánk az első 24 órában nagyon kis mennyiséget: általában másfél, két evőkanálnyi mennyiséget fogyaszt az előtejből  Ezért is fontos, hogy az első napok kis mennyiségű fogyasztása miatt türelemmel várjon az anyuka, és ijedtében a gyermekét ne táplálja lehetőleg mellé. A mellétáplált baba így nem fogja olyan intenzíven kiszívni a mellet, a tejtermelés egyre inkább csökkenni fog, ezért az anyatej hamarabb elapadhat.

Legyen önbizalmunk, tudatosuljon bennünk, hogyha akarunk, fogunk szoptatni mert az anyatej gyermekünk egész életét döntően befolyásolja.

Az itt felsorolt problémák nem feltétlenül és kötelezően jelentkeznek, de előfordulásuk esetén komoly támpontot nyújthatnak. Az esetek jelentős részében nem kell a babánktól megvonni az anyatejet, a szoptatás élményét, elég egy apró trükk bevetése.

A tejbelövellés első napjaiban gyakran kemény, telt érzékeny a mell, ami néhány nap után elmúlik, de addig is problémát jelenthet a picinek a mellbimbó szájba vétele. Rövid fejés után, a mell kicsit megpuhul, és könnyebben tudjuk kicsink szájába helyezni a mellbimbót a bimbóudvarral. A hideg borogatás enyhíti a mell érzékenységét, de csak rövid ideig alkalmazzuk etetés után, mert tejtermelésünket radikálisan csökkentheti.

A befordult mellbimbó az esetek egy részében mellszívóval kiemelhető, rövid szívás után helyezzük a babát mellre,  ha ez nem jár sikerrel bimbóvédő segíthet. Ha lehet, csak legreménytelenebb helyzetben döntsünk az anyatej lefejése mellett. A berepedt mellbimbó vérzést, fájdalmat okozhat, ezt az esetek nagy részében túl hosszú ideig tartó szoptatás válthatja ki. A mell kiürítése ilyenkor is lényeges, hámosító kenőcsök használata elengedhetetlen, a szoptatás idejét rövidítsük meg. Emlőgyulladás általában nem kellően kiürített vagy berepedt bimbójú mell betegsége, de bakteriális kórokozó is okozhatja. A mell kiürítése itt is nagyon lényeges, szóba jön antibiotikus, esetleg sebészeti kezelés is, ezért is feltétlenül szükséges a rendszeres orvosi kontroll.

A kevés tej termelődés hátterében az édesanya elégtelen táplálkozása, a mell rendszeres kiürítésének hiánya szerepelhet. Bőséges anyai folyadékfogyasztással, változatos táplálkozással, minden szoptatás után fejéssel helyreállítható az egyensúly.

Tejszivárgás élettani körülmények között is előforduló jelenség, normálisnak tartjuk, ha az egyik mellett szívó baba, a másik mell spontán tejszivárgását indítja el. A szivárgó anyatej felfogásához elég a melltartóba helyezhető, cserélhető nedvszívó betét behelyezése. Ha a baba elutasítja a szoptatást ellenőrizzük, hogy orrocskája nem dugul e el, az esetek nagy részében enyhe nátha szerepel a háttérben, ekkor ki kell szívni a baba orrocskáját.

A szoptatás alatt jelentkező havi vérzés megváltoztathatja az anyatej ízét. Néhány nap alatt ez a probléma magától megoldódik, addig is erőltessük a szoptatást. Az édesanya betegsége, gyógyszerszedés esetén az esetek nagy részében folytatható a szoptatás, de minden esetben kérjük ki az orvos véleményét a további teendőket illetően.

A csecsemőknél bármikor előfordulhat, hogy egyik pillanatról a másikra nem fogadja el édesanyja mellét. Ez általában akkor történik, ha a pici nyugtalan, bár néha előfordul lázas betegségek kísérő tüneteként is.

Ha szembetalálkozunk a problémával, többféle kiváltó okot is találhatunk. Duzzadt ínyű, nyolc hónap körüli babánknál nem is nagyon kell tovább keresni, a fogzás állhat a háttérben. Ha a szájnyálkahártyán fehér pöttyöket látunk, az szájpenészre utalhat. Ha a babánk esetleg korábban elesett, megütötte az ínyét, a fájdalom akkor is nehézkessé teszi az etetést. Az egyszerű nátha, vagy a hurutos tünetek megint csak nehezítik a szopást.

Ha picink lázas beteg, mindig nehéz étkezésre számítsunk tőle. Előfordulhat, hogy minden különösebb ok nélkül egyik nap kiválóan, másik nap nehézkesen eszik. Akárhogyan is, egy szabályt soha ne feledjünk: ha az étvágytalanság egy napnál tovább tartana, feltétlenül vegyük fel kapcsolatot gyermekorvosunkkal.

Ha már mindent megpróbáltunk és ki tudtunk zárni minden szervi betegséget, megpróbálhatjuk elalvó félben lévő kicsinket mellre tenni. Ilyenkor az esetek nagy részében sikerrel járunk.

Sokat segítenek az etetés körülményeire is. Semmiképp se a lakás legkisebb, legsötétebb zugában szoptassunk, hanem mindig egy napsütötte, kellemes helyen. Ami a legfontosabb: a hely legyen állandó. A változó szoptatási helyek az új ingerek miatt elvonhatják a baba figyelmét az etetésről.

Ne feledjük azt sem, hogy ha az édesanya feszültebb, idegesebb, akkor bizony ezt a kicsi is megérzi. Sokszor ráadásul a korábban jelentkező vérzés ideje alatt is anyatej elutasító magatartással találkozhatunk.

Gyermekorvosunkkal pontosan osszuk meg megfigyeléseinket, amivel nagy segítséget nyújtunk a pontosabb diagnózis felállításában. Azért nem kell aggódni, egy kis átmeneti étvágyromlás nem vezethet oda, hogy a picink többé ne fogadja el az anyatejet. Addig is, amíg picink étvágya vissza nem tér, ne felejtsük el kiüríteni a mellünket.

A baba tápcsatornája öt- hat hónapig kizárólag anyatejre van kódolva. Minden egyéb táplálék problémás lehet. A legtökéletesebb tápszer sem közelíti meg az anyatej tökéletességét. De miért is? Egyrészt a kicsinknek szüksége van a testkontaktusra. Ez az, amit egy kanáltól vagy cumitól nem kaphat meg. A fogazata fejlődéshez ráadásul szüksége van az intenzív szopásra, szervezete védekező képességének pedig az immunanyagokra. Egyszóval: nagyon, nagyon, nagyon akarjunk szoptatni! Sikerülni fog.

Sajnos előfordul, szerencsére ritkán, hogy kevesebb az anyatejünk, vagy valami miatt nincs is egyáltalán. Ettől még babánk egészségesen felnőhet. Ilyenkor segít a mellétáplálás. Ezt azonban csak úgy kezdjük meg, hogy kikértük gyermekorvosunk véleményét. Nagyon sokszor a túl korán adott tápszer akadályozza a tejtermelést, mert ilyenkor a kicsi nem kellőképpen üríti ki a mellet. Ha feltétlenül és mindenáron pótolni kell a táplálékot, a gyermekorvos mondja meg, hogy mivel etessük kicsinket.

Örök szabály: minden etetést anyatejjel kezdünk, és ha már egy csepp sincs a mellünkben, akkor adjuk csak a pótlást. A pótlást a kicsiknek cumisüvegből, a nagyobbaknak vastag falú pohárból adhatjuk. A cumisüvegből ne dőljön a tápszer, dolgozzon meg érte a pici rendesen. Ha hozott anyatejet adunk neki, azt is hasonló módon kell hogy megkapja, nehogy leszokjon az édesanyja melléről.

A tápszert mindig frissen készítsük el. A cumisüveg, pohár, cumi tisztítását forralással fejezzük be. Rendkívül fontos, hogy tiszta körülmények között, fertőtlenítős kézmosás után kezdjük csak meg a baba ételének elkészítését.

Az etetés befejezése után még reménytelen helyzetben is próbáljuk meg mellünket kifejni, hiszen ez az egyetlenegy lehetőségünk - a helyes táplálkozás és a bőséges folyadék bevitel mellett - anyatej termelésünk fokozására.

Ahogy láttuk, rengeteg fölösleges tevékenységtől mentesülünk, ha van elég anyatejünk. Hűteni, melegíteni nem kell, főzni sem, a mosogatás is sokkal egyszerűbb utána. Kívánom, hogy minél több édesanya részesüljön ezekben a természet adta előnyökben!

Szerencsére ritkán, de azért előfordul, hogy az anyatejet cumisüvegből vagyunk kénytelenek adni. Ennek oka lehet a baba esetleges szájfejlődési rendellenessége, idegrendszeri betegsége, vagy az édesanya esetleges betegsége. Ha véletlenül kevés lenne az anyatejünk, akkor hozott anyatejet adjunk a picinek. Másik édesanyától anyatejet persze csak úgy fogadhatjuk el, ha az illetőt alaposan kivizsgálják. Ez vérvizsgálatot, mellkas röntgent, széklettenyésztést, AIDS tesztet jelent.

A hűtőszekrényből kivett – még túl hideg – anyatej, a megfelelő hőmérsékletét vízfürdőben éri el. Egyszerre csak egy étkezésre való mennyiséget melegítsünk fel. A hozott anyatej fogyasztásával kapcsolatosan egyébként a védőnők tudnak nagyon szakszerű tanácsokat adni.

Kicsink szájának és fogainak későbbi alakulásában az intenzív szopásnak óriási szerepe van. Sajnos a károsodott idegrendszerrel vagy szájpad hasadékkal született picik nem tudják azt a vákuumot létrehozni, amire a szopáshoz szükség lenne. Náluk speciális technikát kell alkalmazni, de ne aggódjunk, ezt a kórházban megtanítják nekünk.

Az a legjobb, ha egy egészséges baba legalább úgy megdolgozik a cumisüvegből történő szopáskor, mintha mellből szívna. Persze ha cumisüvegből etetünk, akkor is meg kell lennie a szoros baba mama kontaktusnak, így tartsuk picinket közel magunkhoz. Arra is figyeljünk, hogy mindig teljesen tiszta, sőt inkább steril cumisüveget kapjon a pici.

Az anyatej nemcsak a testet, hanem lelket is táplálja. Elmondhatatlanul mély kapcsolat alakul ki anya és baba között, az együtt töltött idő alatt. Ha jóllakott a gyermekünk, és még mindig sír, próbáljuk meg mellemre fektetni, a hátát kicsit simogatni, és megjön a csoda, a sírás elmúlik. Ez a boldog, szoros kapcsolat testi, lelki biztonságot jelent. Ettől nehéz igazán a szoptatás elhagyása a mamának és a babának egyaránt.

Persze van fél év felkészülni erre a nehézségre. Ezután már jönnek a főzelékek, és gyümölcsfélék. Egyéves kor körül viszont nagyon jótékony, immunhatású terápia lehet egy kis anyatejes etetés. és A magunk és a babánk lelki békéjét is könnyebb egy kis szoptatással biztosítani.

A tej íze megváltozhat az anyuka vérzése alatt. A gyermekek egy része ezt az ízt nem kedveli, ezért van, hogy ilyenkor el is választják maguk. A csökkenő tej mennyiség nagyobb megerőltetést jelent a babáknak, mint a pohárból vagy a kanállal történő evés. A kényelmesebb gyerekek nem is küzdenek az anyatejért. Vannak viszont olyanok is, aki ha már csak két csepp tej van, akkor is ragaszkodnak a szoptatási ceremóniához. Akár naponta tíz, tizenöt alkalommal is, a legváratlanabb időpontokban felhúzzák édesanyja pulóverét, és átmennek önkiszolgálóba. Nem zavarja őket, hogy utcán vagyunk, vagy társaságban, üzletben vagy orvosnál. Ez nagyon nehéz helyzet, mert egy a kicsi a biztonságát érzi veszélyben a radikális mell megvonás miatt.

Az egyéves koron túli szoptatás még bocsánatos bűn, de próbáljuk meg ezt kezdetben csak reggelre és estére, majd a későbbiekben csak estére korlátozni. Ha csökkentjük folyadékbevitelünket, a melleket rövid idő alatt ürítjük ki és borogatjuk, előbb utóbb a tejelválasztás megszűnik. Ezzel a problémánk is megoldódik.

Ha másfél-kétévesen gyermekünk még mindig szopik, sokat segíthet, ha néhány napra a nagyszülőknél felejtjük. Ne felejtsük: az elválasztásnál mindig fontos a türelem és a szeretet. Csak így zajlódhat le lelki törés nélkül.

Az anyai szervezetre nagyon nagy megterhelést jelent az a hirtelen hormonváltozás, amit a baba megszületése és a szoptatás vált ki.

Friss anyukaként könnyen érezhetjük úgy, hogy nem tudunk megfelelni a piciről való gondoskodás 24 órás feladatának. Úgy érezhetjük, hogy csak nehézségek vesznek körül: Izgulunk a tejelválasztás miatt, zavar minket, hogy a közelünkben lévő segítő hozzátartozó nem úgy takarít, ahogy mi megszoktuk. A konyhánkat feldúlják, az intim szféránkba próbálnak férkőzni, férjünk egy inget sem tud kivasalni, magyarul semmi sem kerek. Emellett a baba is sír, hát hogy ne lennénk depressziósak?

Korábban bármennyire is szerettük, hogy kézben tudtuk tartani a dolgokat, hogy egyszerre dolgoztunk, főztünk, mostunk, bevásároltunk, óvodába (ha van már egy gyerkőc a háznál), iskolába, különórákra, szülői értekezletre mentünk, be kell látnunk, hogy ez egyedül már nem megy. A segítő kezeket igenis el kell fogadni, jöjjenek akár a családból vagy szoros baráti körből.

Ha hajlandóak vagyunk máshogy nézni a dolgokat, az egész világ megváltozik. Akkor remélhetőleg hamarosan így érezünk majd:

„Nem szorongok, van anyatejem, a kisbabám szépen fejlődik, az anyósom remekül főz, kicsit felületesen, de takarít, gyönyörűen vasal, hagyom őt kibontakozni. A párom rendesen vásárol, nagyobb gyerekeinkkel remekül el van, már egyszer szülői értekezleten is volt.

Nagyon jól esik, hogy mindig biztat, dicsér. Nagyon hálás, hogy a kicsi, akit a szívem alatt hordtam kilenc hónapig teljesen rá hasonlít. Boldog tőle!

Nagyon jó a testközelség, ami lehet, hogy csak egy kézfogásban, nyak vagy hát simogatásban, három pusziban nyilvánul meg, de mindkettőnket nagyon erősít.

Tervezzük, hogy két hét múlva már együtt megyünk sétálni. Séta közben nem csak a gyerekről beszélünk, további jövőnket is tervezgetjük. Beülünk egy teára a kávézó teraszára, és közben az agyamban tornyosuló „nem tudok megfelelni” gondolatoknak már nyoma sincs. Igenis megfelelek, mindenben megfelelek. Nagyon jó anya, feleség és családösszetartó vagyok.”

Ha a fenti sorok szemléletét magunkévá tudjuk tenni – legyünk akár anyukák, apukák vagy egy hozzátartozójuk -, könnyedén megelőzhetjük a depressziót, méghozzá bármiféle gyógyszer nélkül. Ha kismamaként ez sikerült, ám valamiért állapotunk mégsem javult, feltétlenül vegyük igénybe orvos, pszichológus vagy pszichiáter segítségét.

„Babánkat féléves koráig kizárólag anyatejjel szeretnénk táplálni!” - Ez a jelmondat lebegjen az édesanya és az édesapa szeme előtt. 

Elképzelhetetlenül nagy az apa szerepe abban, hogy az édesanya tudja-e teljesíteni szoptatási feladatát. Az a családfő, aki nem csak a terhességet, de a szülést is szorosan együtt élte meg feleségével, könnyebben tud majd segíteni. 

Rengeteget számít a szóbeli segítség, a biztatás és a dicséret. Egy- egy simogató kézmozdulat is csodákat tud tenni. Ezeken túl az otthoni ideális feltételek biztosítása is nagyon fontos. A hívatlan látogatókat vagy a népes rokonságot tartsuk távol! Tudomásul kell venni, hogy a baba ellátása, gondozása főállású tevékenység, nem napi nyolc, hanem huszonnégy órás feladat. Apaként tevőlegesen is segítsünk az anyuka huszonnégy órás műszakjában. 

Ha eddig a domináns családfői szerep esetleg teljes körű kiszolgálást jelentett nekünk, ezt most kellő alázattal felejtsük el. Nem esik le a gyűrű az ujjunkról, ha napi munkánk mellett a bevásárlásban, a személyes holmik rendbetételében vagy a konyhaművészetben, takarításban is jeleskedünk.

Ne felejtsük, hogy párunk ebben az időszakban rendkívül érzékeny. Esetleges súlyfeleslege vagy szivárgó melle véletlenül se legyen céltábla és viccelődés témája. Ingadozó érzelmi állapota elég baj önmagának is, kiszolgáltatott helyzetében védjük meg őt mások kritikájától. Sugározzunk felé hálás szeretetet!

Ha a pici böfizéskor néha nem anyu, hanem apu vállán szuszog, az nem csak az apa-gyerek kapcsolatot fogja mélyíteni, de az anyukának is lehetőséget ad egy kis zuhanyozásra, frizura vagy smink rendbe hozásra, ami sokat javít a közérzetén.

Egy ilyen gondoskodó légkörben lesz elegendő anyatej, kedvesünk nem lesz depressziós, gyermekünknek az „apa élmény” pedig már korán beíródik agyacskájába. A családfő szerepet szép fokozatosan visszavehetjük, de igazán boldogok akkor leszünk, ha a gyermekekkel kapcsolatos feladatokon és örömökön arányosan osztozunk kedvesünkkel.

Gyakran fordul elő, hogy kisebb-nagyobb betegségeket kapnak el a szoptatós édesanyák. Nagyon kevés olyan eset van, amikor átmenetileg fel kell függeszteni a szoptatást emiatt. A lázas állapot vagy a vírusfertőzés miatt még nem kell abbahagynunk a szoptatást. Az anyatejjel bekerülő immun és védő anyagok segítenek megelőzni, hogy kicsink fertőződjön.

Mindig problémát vet fel a gyógyszerszedés. Egy nagy tapasztalattal rendelkező gyermekorvos minden esetben korrekt felvilágosítást tud adni arról, hogy milyen gyógyszerek mellett szoptathatunk, vagy melyik gyógyszerre lehet leváltani a szoptatást tiltó szert. A gyermekorvos jártas az antibiotikumok, fájdalomcsillapítók és egyéb szerek adhatóságában. Felnőtt családorvosok is gyakran kérik ki a gyermekorvos véleményét a szoptatás fenntartásának érdekében.

Természetesen az alkohol és a dohány, a betegségektől függetlenül tilalmi listán vannak, ezekben ne ismerjünk tréfát! Minden egyéb problémás esetben kérjük ki orvosunk, gyermekorvosunk véleményét.

A tejtermelés beindítása már a terhesség alatt kezdődik, amikor gondolatainkban is erősen koncentrálunk arra, hogy csecsemőnket anyatejjel akarjuk táplálni. Az anyatejen kívül más ételt adni 6 hónapos korig eszünkbe se jusson! Ne féljünk, ha akarunk szoptatni, tudni fogunk szoptatni. Egyébként születése után minél hamarabb mellre tesszük a babát, annál jobb neki.

Három dolgot nagyon fontos, hogy ne felejtsünk:

  • Anyatejünk akkor lesz elegendő, ha kellő mennyiségű folyadékot fogyasztunk, a táplálkozásunk az orvossal megbeszéltek szerint történik.
  • Mellünk legyen rendszeresen kiürítve, ha a baba nem szívja ki, ki kell fejni. Minél többet fejünk, annál több tejünk lesz.
  • Legyünk kipihentek. A baba igénye szerinti szoptatás bizony éjszakai ébrenléteket is jelent. Napközben bátran pihenjünk le, sőt próbáljunk meg aludni is.


A fentieket betartva nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog anyukái leszünk kicsinknek.

Az ikerbabák érkezése nagy boldogságot, de nagy feladatot is jelent az édesanyáknak. Lehetőleg már terhességünk alatt konzultáljunk iker babákat nevelő, tapasztalt szülőkkel. A családi és baráti körből felajánlott segítséget, tapasztalatokat mindig vegyük igénybe!

Komoly feladat vár az örömapára is. Kezdettől engedjük, hogy minden a babák körül végzendő tevékenységben részt vehessen. A természet csodálatos. Ha kell, kettő, három vagy négy gyermeknek is tudunk biztosítani anyatejet.

Technikailag két baba szoptatása jól kivitelezhető, főleg egy U vagy C alakú, magunk köré tehető párnával. Nincs kőbe vésett szabály a szoptatási technikára. Van olyan helyzet, hogy a baba kiköveteli, hogy a szoptatás alatt csak vele foglalkozzon édesanyja. Ilyen esetben rövid sorban állás következik.

A szoptatás utáni fejés nagyon fontos tejtermelésünk fokozása miatt. Sokat igyunk, napközben is pihenjünk.

Az étrendünket egy dietetikussal beszéljük meg.

A tejelválasztás energiát igénylő folyamat. Átlagban 500 kalória plusz igénye van a szoptató édesanyának. A fehérje bevitelre nagyon oda kell figyelni.

Étrendünk legyen változatos: friss zöldségfélét gyakran fogyasszunk. Ehetjük salátában, párolva és rántás nélküli főzelék formájában is. Szerencsére itthon a zöldpaprika, a paradicsom, a karfiol, a brokkoli, a káposzta és a saláta télen is hozzáférhető. Az olyan zöldségeket, melyekről tudjuk, hogy puffadást szoktak okozni nekünk, kerüljük el. Tejet, joghurtot, sajtot fogyasszunk rendszeresen, de ne túl nagy mennyiségben. Gyümölcsfélék, vagy néhány szem dió is rendszeresen szerepeljen étrendünkben. Húsfélékből mindegyik fogyasztható, de a tojással és a citrusfélékkel óvatosan bánjunk. Tea, kevés kávé vagy egy falatka csokoládé még megengedhető. Súlyunkat rendszeresen ellenőrizzük, hízás esetén forduljunk dietetikushoz.

Összefüggés lehet az anya által elfogyasztott étel, és a babán megjelenő bőrjelenségek, görcsök, székletállag megváltozás közt. Orvosunk segít az összefüggések megtalálásában. A változatos étrend mellett a megfelelő folyadékbevitel is fontos. Jobb lesz a tejelválasztás, ha az éjszaka is szoptató édesanya kicsit pihen, alszik is babájával. A megértő, szeretetteljes családi légkör, a simogató, biztonságot nyújtó férfikéz, anyatej növelő hatású.

Számtalan alkalommal fordulhat elő, hogy az anyatejet ki kell fejnünk. Nem feltétlenül csak kóros állapotra gondolok, hiszen egy túlfeszülő mell is okozhat szoptatási akadályt mindaddig, amíg fejéssel fel nem puhítjuk, és kicsink szájába a teljes bimbóudvart be nem tudjuk tenni.

Hasznos a jó kifejési technika a szoptatás után bennmaradt anyatej kiürítésére, és az anyatej természetes mennyiségi fokozására. (Minél jobban kiürítjük a mellet, annál több tej termelődik.)

Sajnos előfordulhat, hogy babánk betegen született, vagy szájpad hasadékkal szoptatásra képtelen. Ilyenkor is a lefejt tej adása a megoldás. A jó technikával elsajátított kézi fejés népszerűbb, mint a mell különböző eszközökkel való kiürítése.

A helyes kézi fejés technikája a következő: Fogjuk mellünket úgy, hogy hüvelykujjunkat mellünk felső részén, a bimbóudvar széle fölé helyezzük, mutatóujjunkat pedig tegyük a bimbóudvar alá. A fejés kicsit olyan, mintha fogkrémet nyomnánk ki a tubusból. Először nyomjuk a hüvelyk és mutatóujjunkat mellkasunk irányába, majd egymás felé, végül engedjük vissza ujjainkat. A fejés közben forgassuk kezünket 45, majd 90 fokkal elfordítva, megismételve a fejési folyamatot.

A fejésnek fájdalommentesnek kell lennie. Fejés közben a baba legyen közelünkben, mert ez jó hatással lesz a tejelválasztásunkra, és lelkünknek is sokkal kellemesebb.

A különböző mellszívó eszközök vákum létrehozásával ürítik ki mellünket. Ezeknél sem szabad fájdalmat éreznünk. Ha panaszunk van, védőnőnk, nőgyógyászunk és gyermekgyógyászunk biztos segítséget jelent.

Nehéz ideális kort meghatározni a baba elválasztására. Más- más kultúrákban eltérő korban választják el a gyermekeket. Ez nagyban függ attól, hogy milyen élelmiszerekhez tudnak hozzájutni.

A mi kultúránkban féléves kor környékén indul meg a hozzátáplálás. Ezt igen nagy gonddal, odafigyeléssel, a baba biológiai igényeit messzemenően figyelembe véve kell végeznünk.  A részleteket külön cikkben fogom elmondani, de általános elvként próbáljuk megvalósítani a következőket:
Gyümölcslével kezdjünk, aztán gyümölcspéppel, majd főzelékkel folytassuk az elválasztást.

Egyéves korig szívesen szopnak a babák. Nemcsak az éhségük, szomjúságuk enyhítése miatt, hanem az anyai testkontaktus biztonságot adó érzése miatt is. Elalváskor vagy éjszakai felriadáskor nincs jobb nyugtató, mint néhány korty tejecske kiszívása édesanya meleg, biztonságot adó melléből. Egy testvérke érkezése (ami remélhetőleg egyre gyakrabban fog előfordulni) egyébként meg szokta oldani a problémát, főleg ha egy év korkülönbséget szeretnének tartani a gyermekeink között.
Az egy éven túli szoptatás bizonyos mértékig rabszolgává teszi az édesanyát. Főleg akkor, ha a kisded a szülői ágyban (el nem ítélhető módon) papa-mama között alszik. 

Az elválasztás lehetőleg fokozatosan, a gyermek lelkivilágát nem fölborítva zajlódjon le.  Pici megalkuvás itt is engedélyezett. Baj abból sosem származott, ha a tervezett időpont után 1-2 hónappal még „bűnöztünk’’ kicsit. A boldog, kiegyensúlyozott csecsemő picit mindig később hagyja el a szopást, mint felpörgöttebb társai.

  • Halljuk, ahogy kisbabánk minden kortynál nyel.
  • Mozgást látunk a baba halántéka és füle közé eső részen.
  • Szoptatás közben nem hallunk cuppogást vagy csámcsogást (így a szívó hatás nem szakad meg).
  • Mellünk szoptatás után sokkal puhábbá válik.
  • Mellbimbónk nem fáj az első pár szoptatás után.  
  • A baba szoptatás közben nyugodtnak tűnik.

Szopási akadályt képezhet a baba lenőtt nyelve, esetleges sárgasága, szájpenész, ajak, szájüregi fejlődési rendellenesség, helytelen szoptatási technika.

Figyeljünk rá, hogy szoptatáskor a bimbó udvart is be kell tenni a baba szájába. Gyakori probléma, hogy feszes mell esetén ezt nem tudja a baba megtenni. Ne aggódjunk, kézzel rövid fejés után biztosan sikerülni fog. 

Ne érjen meglepetés: gyulladt mell, berepedezett emlőbimbó megváltoztathatja a tej ízét, ugyanez fordul elő a menstruációs vérzés meglétekor is. 

A befelé forduló mellbimbó speciális technikát és bimbó kiemelő használatát teszi szükségessé. 

A szoptatási pozíció nagyon sokat számít babának, mamának, egyénileg kell megválasztani.

Az anyák jogosan legyenek büszkék, ha problémamentesen, sikeresen szoptatnak. Önbizalommal az átmeneti kisebb problémák sokkal könnyebben megoldhatók. Ne feledjük: anyukánk is átment ugyanezen, és sikerült neki!

Minden ami tápszer, csak közelíti az anyatej nyújtotta előnyöket. Ezek a következők:

  • Betegségek megelőzésében az aktív sejtjei fontos szerepet játszanak.
  • Immunerősítő hatása évekre kihat. Sokkal kisebb eséllyel fordul elő az asztma, ekcéma, bélfertőzés, vírusfertőzések, középfülgyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, vesegyulladás a szoptatott csecsemőknél.
  • Az anyatej mindig friss és a baba számára kedvező hőmérsékletű.
  • A szopás a száj, fogak, garat fejlődésében, valamint a későbbi beszédfejlődésben lényeges szerepet játszik.
  • Az anya-baba testkontaktus a gyermek psychés és idegi fejlődését nagyon pozitív irányba tereli. 

A szoptatást a csecsemő megszületése után minél hamarabb meg kell kezdeni. Az első hat hónapban a szoptatás az ideális táplálás a gyermek optimális növekedéséhez, fejlődéséhez. 

Az anyatej a baba - mama kapcsolatra is kölcsönösen pozitív hatással van. Segítségével a testi, lelki fejlődés kiegyensúlyozott.

Rossz, vagy gyenge anyatej nincs. Függetlenül attól, hogy állaga nagy különbséget mutathat. Tehát ne izguljunk, tejünk csak jót tehet a picinek. Ha lehet, félévig csak anyatejjel tápláljuk. A hozzátáplálás fél éves kor után szóba jöhet, de az anyatejet további félévig adjuk a babának.

A várandóság második felében előtej (colostrum) képződik az anya mellében. Ez egy kis mennyiségben képződő, fehérjében gazdag tej, ami előkészíti a szülés után egy-négy nap múlva beinduló anyatej érkezését.

Ne feledjük: Az anyatejes táplálás életre szólóan megtérülő befektetés!