1 – 2 éves

Értelmi képességek, finommozgás

 

Az ennyi idős gyermek már egyre jobban figyel a részletekre is. Az érzékszervekkel megtapasztalható tulajdonságok mellett lassan felfedezi, hogy melyik tárggyal hogyan lehet játszani, illetve, hogy melyik tárgy mire való.

Ezért ennek a kornak a fő tevékenysége a ki- és bepakolás. Adjunk lehetőséget gyermekünknek arra, hogy minél változatosabb környezetben és eszközökkel gyakorolhassa új hobbiját. Ezzel fejlődik a gondolkodása, a finommozgása és a szókincse is.

 

  • a szobájába kerüljenek masszív tároló dobozok, amikbe ő maga rakosgathatja ki-be a játékait, és bele is mászhat
  • ha van rá lehetőség, a konyhában is legyen olyan fiók vagy polc, ahol pakolgathatja a műanyag konyhai eszközöket, mert ezek igazán izgalmasak számára. Ezt a tevékenységet arra is felhasználhatjuk, hogy az előkerülő tárgyak tulajdonságait egy- egy rövid mondattal elmagyarázzuk a gyermeknek.
  • szeret egymásra rakosgatni dolgokat (ez lehet – még az építő kocka előtt – cipős doboz, szivacs, műanyag pohár)
  • gyakorolja, hogy mi mibe fér bele (különböző nagyságú műanyag tárolódobozok)
  • először a gömbölyű tárgyakat, később már az összetettebb formájú dolgokat is képes a megfelelő lyukba beletenni / kartondoboz tetejéből kivághatunk különböző lyukakat és azokba tegye bele pl.: a kislabdát /
  • fürdetés előtt ő dobálja be a játékait a vízbe (ezzel a tárgyak elengedését és a dobást is gyakorolja)
  • a pakolgatás közben (szekrény, ágy alá) elgurult tárgyakat először ne mi keressük meg, engedjük, hogy gyermekünk próbálkozzon a visszaszerzésével

 


Nagymozgás

  

A felállás, megállás, elindulás, egyedül járás erre az időszakra jellemző. Az elején még sokat mászik, de amikor elkezd próbálkozni, mi is ösztönözhetjük őt:

  • vegyük körbe a kicsit biztonságos bútorokkal, tárgyakkal, amikbe belekapaszkodhat a felállásnál, a kezdeti elindulásnál
  • kedvenc játékait tegyük egy kicsit magasabb polcra, székre, kisasztalra – próbálja megszerezni őket
  • tőle messzebb üljünk le a földre és hívogató énekkel csalogassuk magunkhoz
  • fogjuk meg a kezét és mondókázás közben lépegessünk, sétáljunk együtt
  • hagyjuk, hogy – felügyelet mellett – felmásszon az ágyra, a puffra, de a lemászást meg kell neki mutatnunk (ez nekünk is jó móka)
  • nyári időszakban a lakásban és a természetben is sokat járjon mezítláb
  • a különböző típusú (füves, homokos, kavicsos, jeges, havas, avarral borított) talajon való járás erősítik a talpizmait és segítik az egészséges lábfej kialakulását
  • levegőzés közben egyre több időt töltsön a gyermek babakocsin kívül (vihetünk magunkkal olyan játékot, amit húzni, tolni lehet és még pakolni is lehet bele vagy lábbal hajtható kismotort)
  • akadálypályát is „építhetünk” (dobozokból, bútorokból, párnákból) - ezekkel gyakorolhatja a járást, a fel-, lelépést is
  • a lépcsőn mászást, járást először felfelé gyakoroljuk úgy, hogy mindig mögötte álljunk
  • előkerülhet a szobalétra is
  • biztonságos környezetben fogócskázhatunk, bújócskázhatunk

 

 


Látás

 

Ahogy a gyermek egyre többet mozog, úgy fejlődik a látása is. Szereti azokat a játékokat, ahol térben mozdul a világ körülötte: élvezi, ha fejjel lefelé lóg (székről, felnőtt öléből) és a hintázást is egyre jobban kedveli. Élvezettel nézegeti a körülötte mozgó tárgyakat, élőlényeket.
A szabadban tartózkodás nemcsak a mozgás miatt fontos, hanem a látás fejlődése szempontjából is (sok a mozgó látnivaló):

  • turkáljunk a lehullott falevelek között, kutassunk termések után
  • kertben, réten a fűben keressünk apró virágokat, kövessük a bogarak mozgását
  • köves úton gyűjtsünk apró kavicsokat
  • lekövezett teraszon, járdán lépkedjünk egy adott formájú vagy színű járólapról a másikra
  • építkezéseknél nézegethetjük a munkagépek mozgását

Otthon is folytathatjuk a gyakorlást:

  • felhalmozott ágynemű, ruhakupac alatt kell megtalálni egy elrejtett játékot vagy egy tál rizsben egy nagyobb gombot
  • homályos szobában lehet elemlámpával is játszani (ha egy lufi darabot gumizunk a lámpára, színesben is játszhatunk)
  • előkerülhet a diavetítő is, amivel mesét is nézhetünk, de árnyjátékra is használhatjuk
  • tükörben, kirakatüvegben szívesen nézegetik magukat – ez kiváló a mélység, a távolság észlelésére
  • egyre finomabb részleteket vesznek észre a könyvekben, a fotókon (haladjunk az egyszerűbb képektől a bonyolultabbakig). Egyszerű képeskönyvet mi is rajzolhatunk, ragaszthatunk.

Kb. másfél éves kortól már jól látják a színeket, a rajzolás, az „alkotás” is egyre jobban érdekli őket és érzékelik a teret is:

  • a rajzolást nagy felületeken kezdjük (aszfalt, kartondoboz, papírterítő)
  • az eszközök tekintetében haladjunk a vastagabbaktól a vékonyabbakig – az aszfalton, betonon használhat egy vödör vizet szivaccsal, ecsettel, aszfaltkrétát; papíron festhet a tenyerével, az ujjával, aztán jöhet a vastag filctoll, zsírkréta (most még nem az eszközhasználat a lényeg, a „nyomhagyás” a fontos)
  • a térlátását segítik a tárgyak egymásra és egymásba helyezése, ez esetben is jó célt szolgálnak a különböző méretű papír vagy műanyag dobozok és természetesen az építőkockák is.

 

MÉG TÖBB MESE, MONDÓKA ÉS FOGLALKOZTATÓ »