Mozgás
Mire jó a homokozó, a homokozás?
- társas kapcsolatok kialakítása: a gyermek először megfigyeli a társait, utánozza őket, majd közös játékot is kezdeményezhet
- a homokozó pereme alkalmas a nagymozgások fejlesztésére: vonalon járás, le- és felugrás, átugrás
- a finommozgás fejlesztésének tárháza: a száraz vagy vizes homokot szórni, markolászni, paskolni, ásni, gyúrni, formázni, kavicsot, ágat belenyomni, rajzolni bele, vödörbe pakolni – ezek mind a kis kezek ügyesedését segítik
- a szókincset is gyarapíthatjuk, ha homokozás közben elmagyarázzuk a kicsinek, mivel, hogyan, mit csinálunk
Otthoni „homokozót” is készíthetünk:
- a só-liszt gyurma nagyon alkalmas erre (gyúrhatjuk, formázhatjuk, lyukakat vagy magokat nyomhatunk bele, és ha kiszáradt, még ki is festhetjük)
- egy nagy tálba kiszórt búzadarába, lencsébe, babszemek közé elrejthetünk kisebb tárgyakat és a gyermek keresse meg őket
Énfejlődés
Sok gyermeknél ez a dackorszak kezdete, ami kihívásokat jelent mindenki számára.
A kicsik felfedezik saját énjüket és kezdik feltérképezni a lehetőségeik határait. Egyrészt szeretne sok mindent szabadon megtenni, másrészt próbálja betartani a környezet szabályait. Ez a kettősség okoz benne feszültséget.
Szülőként jó, ha az önállósodási törekvéseit támogatjuk, ám „vészhelyzetben” (valóban veszélyes vagy pl. amikor sietni kell) kedvesen, megértően, de húzzuk meg a határokat!
- az étkezésnél egyre többször használja egyedül a kanalat, a villát
- öltözködésnél hagyjuk, hogy először a levetkőzést, majd a felöltözést gyakorolja
- sok esetben a ruhaválasztást is rábízhatjuk
- adjunk lehetőséget neki, hogy segítsen a házi és a kerti munkában is
- vásárlásnál ő is hozhat magával egy kiskosarat, amibe szintén pakolhatunk valami apróságot
- egy-egy sétálásnál hagyjuk, hogy ő határozza meg merre menjünk
- a játszóteret is felfedezheti egyedül (persze kövessük minden lépését)
- a figyelem elterelése is jó célt szolgál a konfliktus elkerülése érdekében (mondókázás, éneklés, mozgásos játékok kezdeményezése, egy másik tárgy vagy cselekvés iránti figyelem felkeltése)
- az esti mesélésbe szőjük bele a napi eseményeket – újra átéli azokat, a szabályok is jobban rögzülhetnek
Kommunikáció
A szókincs rohamosan gyarapodik. Ebben az időszakban már 400-1000 szót is felismer, de ennek kb. csak a felét használja (természetesen a gyorsabban és a lassabban érő gyerekek között lehet különbség). Megjelennek az első egyszerű mondatok (A süti jó. A baba szép. stb.), a keresztneve helyett használni kezdi az „én” és „enyém” szavakat és egyre többször alkalmaz toldalékolást (ezt még gyakran elhibázza).
Hogyan segíthetjük a gyermeket a beszédfejlődésben?
- nézegessünk olyan képeskönyvet, fotót, gyerekújságot, amelyekben tárgyak és egyszerű cselekvések képei vannak – és ő nevezze meg őket
- a közös éneklés, mondókázás közben leutánozza és megtanulja a helyes kifejezéseket
- a mindennapi élet cselekvéseit szóban is meséljük el neki (pl. az öltözködést, a takarítást stb. – mit, mivel, hogyan csináljuk)
- a bonyolultabb utasításokat is megérti már, de ha ő kérdez, könnyen utánozható válaszokat adjunk neki
- kérdésekkel mi is ösztönözhetjük a gyermeket a párbeszédre (pl.: közös játék, könyv nézegetése, séta közben). Türelmesen várjuk ki a válaszadást!
- még lehetnek olyan hangzók, amelyek kiejtése nehézségekbe ütközik, ezért ezeket könnyebben kiejthető hangzókkal helyettesíti. Ezeket nem kell javítani. A cél az, hogy bátran beszéljen, most még nem kell, hogy hibátlan legyen!
- mi mindig tisztán beszéljünk hozzá, hogy helyes kiejtési mintát mutassunk neki.
Látás
A kicsi figyelme már nemcsak a tárgyak, képek egészére irányul, hanem az apróbb részleteket is észreveszi. Ezzel párhuzamosan, ha a távolban mutatunk neki valamit, azt is jól látja.
- A sok mozgás (főleg a szabadban) lehetővé teszi az érzékszervek (köztük a látás) folyamatos használatát és fejlődését.
- A játszótéren, a parkban nemcsak játszani lehet, hanem megfigyelni a tárgyakat és azok részleteit (a szoborra éppen rászállt egy madár, a homokozóba leveleket fújt a szél stb.) A csetlő-botló gyerekekkel azt is meg lehet beszélni, hogy hol mire vigyázzanak, figyeljenek.
- A járműveket, a munkagépeket is szeretik nézegetni a gyerekek (hol az ajtaja, a kereke, milyen a színe, mit csinál).
- Kirándulás, kertészkedés közben lehet faleveleket, köveket, kavicsokat keresni, gyűjtögetni – különböző szempontok szerint. Bogarakat megfigyelni. Homokba, sárba faággal rajzolni.
- Nézegessünk képeskönyveket, családi fotókat (ebben az esetben is kezdjük a nagyobb és kevésbé részletes képekkel).
- A régi diavetítő is segítségünkre lehet. Ha filmet nézünk, akkor a képek részleteit vehetjük szemügyre. A fényénél pedig árnyjátékot játszhatunk.
- A rajzolás, festés közben beszélgethetünk a színekről, az eszközökről, amivel dolgozunk (szivacs, ecset, ceruza). Színezés közben haladjunk a vastag vonalaktól, illetve a nagyobb felületektől a vékonyabb vonalakig és a kisebb felületekig.
- Fűzhetünk különböző nagyságú gyöngyöt.
- A memóriakártya-lapok közül néhányat kiválasztunk (párban) és a gyermek keresse meg az egyformákat.
MÉG TÖBB MESE, MONDÓKA ÉS FOGLALKOZTATÓ »
