2 -3 éves

Mozgás

Mire jó a homokozó, a homokozás?

• társas kapcsolatok kialakítása: a gyermek először megfigyeli a társait, utánozza őket, majd közös játékot is kezdeményezhet
• a homokozó pereme alkalmas a nagymozgások fejlesztésére: vonalon járás, le- és felugrás, átugrás
• a finommozgás fejlesztésének tárháza: a száraz vagy vizes homokot szórni, markolászni, paskolni, ásni, gyúrni, formázni, kavicsot, ágat belenyomni, rajzolni bele, vödörbe pakolni – ezek mind a kis kezek ügyesedését segítik
• a szókincset is gyarapíthatjuk, ha homokozás közben elmagyarázzuk a kicsinek, mivel, hogyan, mit csinálunk

Otthoni „homokozót” is készíthetünk:

• a só-liszt gyurma nagyon alkalmas erre (gyúrhatjuk, formázhatjuk, lyukakat vagy magokat nyomhatunk bele, és ha kiszáradt, még ki is festhetjük)
• egy nagy tálba kiszórt búzadarába, lencsébe, babszemek közé elrejthetünk kisebb tárgyakat és a gyermek keresse meg őket

Énfejlődés

Sok gyermeknél ez a dackorszak kezdete, ami kihívásokat jelent mindenki számára.
A kicsik felfedezik saját énjüket és kezdik feltérképezni a lehetőségeik határait. Egyrészt szeretne sok mindent szabadon megtenni, másrészt próbálja betartani a környezet szabályait. Ez a kettősség okoz benne feszültséget.
Szülőként jó, ha az önállósodási törekvéseit támogatjuk, ám „vészhelyzetben” (valóban veszélyes vagy pl. amikor sietni kell) kedvesen, megértően, de húzzuk meg a határokat!

• az étkezésnél egyre többször használja egyedül a kanalat, a villát
• öltözködésnél hagyjuk, hogy először a levetkőzést, majd a felöltözést gyakorolja
• sok esetben a ruhaválasztást is rábízhatjuk
• adjunk lehetőséget neki, hogy segítsen a házi és a kerti munkában is
• vásárlásnál ő is hozhat magával egy kiskosarat, amibe szintén pakolhatunk valami apróságot
• egy-egy sétálásnál hagyjuk, hogy ő határozza meg merre menjünk
• a játszóteret is felfedezheti egyedül (persze kövessük minden lépését)
• a figyelem elterelése is jó célt szolgál a konfliktus elkerülése érdekében (mondókázás, éneklés, mozgásos játékok kezdeményezése, egy másik tárgy vagy cselekvés iránti figyelem felkeltése)
• az esti mesélésbe szőjük bele a napi eseményeket – újra átéli azokat, a szabályok is jobban rögzülhetnek

Kommunikáció

A szókincs rohamosan gyarapodik. Ebben az időszakban már 400-1000 szót is felismer, de ennek kb. csak a felét használja (természetesen a gyorsabban és a lassabban érő gyerekek között lehet különbség). Megjelennek az első egyszerű mondatok (A süti jó. A baba szép. stb.), a keresztneve helyett használni kezdi az „én” és „enyém” szavakat és egyre többször alkalmaz toldalékolást (ezt még gyakran elhibázza).

Hogyan segíthetjük a gyermeket a beszédfejlődésben?

• nézegessünk olyan képeskönyvet, fotót, gyerekújságot, amelyekben tárgyak és egyszerű cselekvések képei vannak – és ő nevezze meg őket
• a közös éneklés, mondókázás közben leutánozza és megtanulja a helyes kifejezéseket
• a mindennapi élet cselekvéseit szóban is meséljük el neki (pl. az öltözködést, a takarítást stb. – mit, mivel, hogyan csináljuk)
• a bonyolultabb utasításokat is megérti már, de ha ő kérdez, könnyen utánozható válaszokat adjunk neki
• kérdésekkel mi is ösztönözhetjük a gyermeket a párbeszédre (pl.: közös játék, könyv nézegetése, séta közben). Türelmesen várjuk ki a válaszadást!
• még lehetnek olyan hangzók, amelyek kiejtése nehézségekbe ütközik, ezért ezeket könnyebben kiejthető hangzókkal helyettesíti. Ezeket nem kell javítani. A cél az, hogy bátran beszéljen, most még nem kell, hogy hibátlan legyen!
• mi mindig tisztán beszéljünk hozzá, hogy helyes kiejtési mintát mutassunk neki.

Látás

A kicsi figyelme már nemcsak a tárgyak, képek egészére irányul, hanem az apróbb részleteket is észreveszi. Ezzel párhuzamosan, ha a távolban mutatunk neki valamit, azt is jól látja.

• A sok mozgás (főleg a szabadban) lehetővé teszi az érzékszervek (köztük a látás) folyamatos használatát és fejlődését.
• A játszótéren, a parkban nemcsak játszani lehet, hanem megfigyelni a tárgyakat és azok részleteit (a szoborra éppen rászállt egy madár, a homokozóba leveleket fújt a szél stb.) A csetlő-botló gyerekekkel azt is meg lehet beszélni, hogy hol mire vigyázzanak, figyeljenek.
• A járműveket, a munkagépeket is szeretik nézegetni a gyerekek (hol az ajtaja, a kereke, milyen a színe, mit csinál).
• Kirándulás, kertészkedés közben lehet faleveleket, köveket, kavicsokat keresni, gyűjtögetni – különböző szempontok szerint. Bogarakat megfigyelni. Homokba, sárba faággal rajzolni.
• Nézegessünk képeskönyveket, családi fotókat (ebben az esetben is kezdjük a nagyobb és kevésbé részletes képekkel).
• A régi diavetítő is segítségünkre lehet. Ha filmet nézünk, akkor a képek részleteit vehetjük szemügyre. A fényénél pedig árnyjátékot játszhatunk.
• A rajzolás, festés közben beszélgethetünk a színekről, az eszközökről, amivel dolgozunk (szivacs, ecset, ceruza). Színezés közben haladjunk a vastag vonalaktól, illetve a nagyobb felületektől a vékonyabb vonalakig és a kisebb felületekig.
• Fűzhetünk különböző nagyságú gyöngyöt.
• A memóriakártya-lapok közül néhányat kiválasztunk (párban) és a gyermek keresse meg az egyformákat.

Gondolkodás

Szívesen játszik az építőkockával. Be tud illeszteni kör-, négyzet-, háromszögalakú tárgyakat a megfelelő helyre. Értelmesen össze tud kapcsolni két játékot (babakocsival tologatja a babát, teherautóval szállítja a kockákat stb.) Észreveszi az azonosságokat – gyűjtöget, rendezget. Figyeli a felnőttek tevékenységét, utánozza őket. Játék közben úgy csinál, mintha szerelné a kisautót vagy mintha főzőcskézne a babákkal. Szívesen rajzol vonalakat.

• A szortírozást gyakorolhatjuk úgy is, hogy a játékokat csoportosítva, külön dobozokban tároljuk, a mesekönyveket külön polcon – és néha közösen rakunk rendet a szobában.
• A zoknik párosítása is jó móka.
• Séta közben gyűjthetünk hasonló leveleket, terméseket, kavicsokat.
• Megmutathatjuk neki, hogy mit mivel lehet helyettesíteni (a gyufásdoboz lehet kiskocsi, egy fadarab lehet fakanál vagy rajzeszköz is).
• Engedjük, hogy döntéseket hozzanak olyan helyzetekben, amikor már a következményeket is képes belátni („A kék cipőt vagy a barnát veszed fel?”, „Almát kérsz vagy körtét?”, „A babát vigyük vagy a mackót?”)
• Hagyjuk őt hosszabb ideig is egyedül játszani.
• Kapjon kisebb feladatokat (az ágy alá gurult játék visszaszerzése, a bevásárlólistából jegyezzen meg ő is pár dolgot).
• Kártyalapok közül válassza ki az egyformákat (ne legyen sok és bonyolult rajzolatú).
• Építsünk egy egyszerű építményt kockákból, próbálja meg leutánozni.
• A képeskönyvet már nézegethetjük úgy is, hogy azt is megbeszéljük, hogy ki, mit csinál a képeken.

Hallás

A szavak megjelenése a biztosíték arra, hogy hallja a beszédet.
Zajosabb környezetben is meghallják a nevüket és a nekik szóló feladatokat.
A kérdő hangsúly használatából lehet következtetni a dallam jó észlelését.
Magukban is szívesen dúdolgatnak, énekelgetnek.

• Suttogjunk hátulról a fülébe – figyeljük meg, hogyan reagál rá, mennyire érti, hogy mit mondtunk neki.
• Utánozzunk állathangokat hangosan, majd halkan.
• Közösen mondókázzunk, énekeljünk, zenéljünk.
• Hallgassunk sokféle zenét a kicsivel.
• Zenehallgatás közben lehet a ritmust tapsolni, menetelni, táncolni.
• Különböző hangszerek hangjának felismerése bekötött szemmel (bármi lehet hangszer: fazék, seprű). Találd ki, hogy mit mivel ütök össze! (pl.: fakanalak, üvegpoharak, fedők stb.)
• Látogassunk el gyerekeknek szóló koncertekre.

MÉG TÖBB MESE, MONDÓKA ÉS FOGLALKOZTATÓ »