Mimó kényelmesen ült a gyerekülésben az autóban, és hol a kocsi mellett elrohanó fákat és házakat nézte, hol Cicót táncoltatta a térdén, hol meg Anyával mondókázott – így gyorsabban telt az idő.
Ezen a húsvéti hétvégén Nagymamiékhoz utaztak. Ők egy kis házban laktak, amit egy dimbes-dombos, növényekkel teleültetett kert vett körül
Amikor megérkeztek, a nagyszülők tárt karokkal fogadták őket.
Mimó már alig várta, hogy kipakoljanak a kocsiból.
- Gyere, Apa! Fogócska! – kiabálta, és már szaladt is a ház mögé.
Apukája nevetve szaladt utána.
Futkározás közben meg-megálltak egy-egy éppen szirmait bontogató virág mellett.
- Ez a kék gyöngyike. Ez a sárga kankalin – magyarázta Apa.
A lila színű ibolyához Mimó még le is térdelt, hogy megszagolja.
- Jaj, de finom! – mondta a kislány.
- Nézd, ez itt pedig a krókusz! – szólt Apa.
- Kókusz! Kókusz! – utánozta Mimó.
Ezen aztán nagyot kacagtak.
- Mimó, gyere csak! – hallották egyszer csak Nagymami hangját.
- Képzeld, itt járt a húsvéti nyuszi! Megmutatom, hogy merre láttam őt ugrálni. Biztos tojt neked is tojást – mondta Mimónak a nagymamája, és a kezébe adott egy kiskosarat. – Ebbe gyűjtheted össze, amit találsz.
Együtt indultak el a kertbe. Mimó izgatottan kutatta át a bokrok alját. Majdnem mindegyik alatt talált egy-egy kisebb-nagyobb színes csokitojást.
A kert végében még egy kis gallyakból, fűből és mohából készült fészket is felfedeztek, amiben apró csokinyuszik bújtak meg.
- Nézd, Anya! – szaladt Mimó az összegyűjtött finomságokkal anyukájához.
- Hűha! Hát, ez a nyuszi nagyon kitett magáért! – csapta össze a két tenyerét Anya.
A kislány el is kezdte kibontani az egyik édességet.
- Mindjárt ebédelünk, de egyet még megehetsz – simogatta meg Anya Mimó fejecskéjét. És ő élvezettel majszolta el a csokit.
Miközben lenyalta a szája szélét, arra gondolt, hogy ez egy nagyon boldog nap.
MÉG TÖBB MESE, MONDÓKA ÉS FOGLALKOZTATÓ »
